Lapkiadók: a példányszám csökkent, de ugyanannyi az olvasó

Valóban csökkent egyes lapok példányszáma, de az össz-olvasószám alig változott - mondta az MTI-nek nyilatkozva Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke pénteken.

Hangsúlyozta: pontatlanságot követtek el egyes médiumok, amikor az utóbbi hetekben összemosták a példányszám- és az olvasottsági adatokat. Az utóbbi fél évtizedben az országos közéleti napilapok példányszáma erősen, a megyei újságoké ennél jóval csekélyebb mértékben csökkent, míg a bulvár jelentősen növelte vásárlói körét, ugyanakkor az ingyenes lapok nehezebben felbecsülhető méretű közönsége nagyot nőtt, nehezebb gazdasági helyzetben pedig többen olvasnak egy-egy lappéldányt - jegyezte meg. A válság hatására a lakosság harmada fogta vissza kulturális célú kiadásait, ötből két korábbi előfizető halasztotta el a szerződésújítást - jegyezte meg, hozzátéve, korántsem szerencsés, hogy több médium egymás ellenfeleként mutatja be a nyomtatott és az online kiadványokat. "Az internetezők 85 százaléka print lapot is olvas, és minden kiadó jelen van a világhálón" - mondta, "a helyzet drámai, de nem végzetes, amint azt a médiában az elmúlt időszakban közölt kép mutatja" - fogalmazott, megemlítve, a hivatalos hazai lapnyilvántartásban szereplő mintegy háromezer kiadvány közül csak 217 rendelkezik auditált példányszámmal, s 124 adatait vizsgálják a Nemzeti Médiaanalízis (NMA) keretében. Hangsúlyozta: lényeges, hogy mindkét fajta, egymástól eltérő jelentésű adatsort a helyén használják. A teljes olvasótábor stabil: a felnőtt lakosság 82 százaléka olvas rendszeresen, 7,8 millió emberhez jut el valamilyen sajtótermék, ez pedig nagyjából megegyezik a tavalyi adatokkal.

Kázmér Judit

megemlítette: van utánpótlás is; öt fiatalból négy vesz a kezébe nyomtatott lapot, és 65 százalékuk el is olvassa azt. Az MLE elnöke elmondta: az NMA-ban szerelő lapok hatoda, 21 kiadvány mondhatja el magáról, hogy az elmúlt hat hónapban legalább tízezerrel többen olvasták, mint az idei év első félévében. Ezek között hat napilap található: a Blikk közönsége 1,043 millióról 1,098-ra, a Nemzeti Sporté 333-ról 361 ezerre, a Győrött megjelenő Kisalföldé 251-ről 275 ezerre nőtt, miközben a Metropol 470-ről 491, a miskolci székhelyű Észak-Magyarország 164-ről 181, a szegedi Délmagyarország 169-ről 180 ezerre javított.