Denevérnapot rendeznek a Szegedi Vadasparkban

Simaorrú, patkós, tölcsérfülű, csonkaujjú, egérfarkú - denevérfajták, amelyek sok emberben félelmet keltenek. Az előítéletek eloszlatásában segít és a különleges, repülő emlősök világát mutatja be a denevérnap, amelyet szombaton rendeznek meg a Szegedi Vadasparkban.

A Tisza-parti város állatkertjében már sok éves hagyomány, hogy egy nyárvégi nap a denevéreké - és ez idén sincs másként. A szervezők tájékoztatása szerint szombaton kicsik és nagyok már kora délelőttől játékos módon ismerkedhetnek a denevérekkel. A bejárattól az Atlanti-partvidéki Esőerdő-házig "Igaz vagy téves?" címmel kérdéssor várja a látogatókat. Ezután az Ázsia-ház éjszakai szobájában mindenki kipróbálhatja, hogy milyen is a tájékozódás denevérmódra. Aki pedig kedvet és bátorságot érez ahhoz, hogy denevért készítsen, jutalomként haza is viheti művét. Magyarországon 28 denevérfaj honos, a Dél-Alföldön pedig tíz faj egyedeit figyelték meg. Az utóbbi harminc-negyven évben fokozatosan fogyatkozik a hazai denevérállomány, még a leggyakoribb, korai denevérek száma is csökken. Ugyanakkor vannak olyan fajok, mint a fehérszélű denevér, amelyek Dél-Európa, a Balkán felől terjeszkednek hazánkban. A denevérek számának fogyatkozását elsősorban potenciális élőhelyük csökkenése okozza. A repülő emlősök elsősorban barlangokban, faodvakban, épületekben bújnak meg kisebb-nagyobb kolóniákban. A turizmus, a barlangászat, az erdők átlagéletkorának csökkenése vagy például a templomtornyok kivilágítása mind megzavarja az állatok életét. Pedig nem egy fajuk igen hasznos, a fehérszélű vagy a törpe denevér például szúnyogokra vadászik, nem egyszer a városokban.