Kísérleti állatok védelmének világnapja

Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse? Emberi szemszögből a válasz bizonyára az, hogy igen, de ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumi kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen egyértelmű.

A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én (a laboratóriumi állatok világnapján) a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. Az állatkísérlethez engedélyt itthon csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat (Magyarországon az 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény értelmében.) Országunkban állatkísérlet végzésére -- ha csak az oktatás folyamata mást nem kíván -- oktatási intézményben senki sem kötelezhető. Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver-engedélyeztetéshez a világ számos térségében alkalmaznak állatkísérleteket, amelyeknek az eredményeit a múlti cégek felhasználják. Így közvetetten, minden megvásárolt állatokon tesztelt termékkel együtt jár az állatok életének kioltása. Az emberiség önérdekből számos célra használ fel állatokat. Ezek közül legalább kettő fennmaradásunkhoz elengedhetetlenül szükséges. Táplálkozásunkra szolgál az összes célra felhasznált állat 95 %-a, tudományos kutatások céljára 0.3 %-a. A maradék 4.7 % pedig az állatkertekben raboskodik vagy kedvenceinkként lakókörnyezetünkben él. Az FVM éves közleménye szerint hazánkban apró rágcsálókból megközelítőleg 220 000-nyit, kutyákból és macskákból 2 000-nél is többet „fogyasztanak el" évente a kísérleti laborok. Ezek mellett még juhot, kecskét, sertést és minden olyan állatot, melyeket a jogszabályok nem tiltanak, fel lehet használni.