Hoznak-e meleget: Sándor, József, Benedek

A tavaszi ünnepkör Sándor-nappal kezdődik, s a pünkösd után következő második hét csütörtökjén tartott úrnappal zárul.

A tavaszi napéjegyenlőség idejére három jeles névnap esik: Sándor (márc. 18.), József (márc. 19.) és Benedek (márc. 21.), akik a népi tapasztalat szerint zsákban hozzák a meleget. („Sándor, József, Benedek, /zsákban hozzák a meleget.") A három névnap közül időjóslás szempontjából József napja a legjelentősebb: - amilyen az idő ezen a napon, olyan várható még 40 napig, - ha fúj a szél, az év minden napján fújni fog, - ha rossz az idő, sok halott lesz abban az évben. A termésre is van utalás ezen a napon: - a szivárvány megjelenése az égbolton jó termést jelent, - a Józsefkor látott piszkos tollú gólya bő termést jósol, a tiszta, fehér ínséges esztendőre figyelmeztet.

Szent Benedek

apát, a betegek pártfogójának ünnepén a nép fokhagymát és zsírt szenteltetett, hogy később fájós tagjait legyen mivel kenegetni. A Benedek-napi fokhagymát, a Benedek-hagymát emellett másra is használták még: a boszorkányt űzték el vele, s segítségével kifüstölték a lidércet a házból. E naphoz is kapcsolódnak időjárási babonák. A néphit szerint ha dörög az ég, 40 napig szárazságra lehet számítani. Ha viszont hideg, „benedekes idő" van, az ismert rigmus - „Sándor, József, Benedek,/zsákban hozzák a meleget." - átköltött formájával csúfolja a parasztember a tavaszt: „Benedek, /zsákban hozza a hideget."