Tarhonyafesztivál Szeged-Tápén

Tarhonyafesztivált rendeznek szombaton Szeged-Tápén: több mint kéttucat háromfős csapat verseng, hogy melyikük tud finomabb és tetszetősebb étket főzni az ősi magyar "konzervételből".

A fesztiválra a Dél-Alföld minden szegletéből, Vajdaságból és Szlovákiából is érkeznek a kapitányból és két kuktából álló csapatok, amelyek már kora reggel elkezdik az előkészületeket, fölállítják a bográcsokat, tisztítják a hozzávalókat - mondta el az MTI-nek

Szalkai János

, a Tápéi Hagyományőrző Egyesület elnöke, a gasztronómiai seregszemle rendezője. A zsűri már ekkor megkezdi a csapatok munkájának értékelését, hisz a végső eredménybe az is beleszámít, ki milyen figyelmet fordít a higiéniára, a tisztaságra. Az esélyegyenlőség érdekében a versenyzők ugyanabból a tarhonyából kapnak, annyit, amennyi az általuk vendégül látott asztaltársaság jóllakatásához szükséges. Fontos, ki mikor kezd bele a főzésbe, mivel az étkeknek 12 és 1 óra között kell késznek lenniük, ekkor értékel a zsűri, márpedig ha valaki túl korán készül el, a tarhonya fölszívhatja a levet, s ha túl későn, lemarad a versenyről. A bírálók elsősorban az ételek ízét vizsgálják, de fontos szempont, ki hogyan tálalja a tarhonyás finomságot, s milyen savanyúságot kínál hozzá - mondta az elnök. Szalkai János szerint a tarhonya akkor igazán jó, ha főzés után is "gurulós" marad, nem tapadnak össze a szemek. Ez elsősorban a liszthez kevert tojás mennyiségétől és minőségétől függ. A csapatok bármilyen tarhonyás ételt készíthetnek. Az elmúlt években a versenyzők elsősorban hagyományos füstöltkolbászos, krumplis tarhonyát főztek, de volt, aki marha-, sertés-, kacsa-, szarvas-, sőt galambhúst használt föl az ételhez, mások pedig tarhonyalevest készítettek, de már tarhonyás desszerttel is igyekezték meglepni a zsűrit. Tápén évszázados hagyományai vannak a tarhonyakészítésnek. A faluban az emberek elsősorban halászatból és gyékényfeldolgozásból éltek. Ha elfogyott a környéken a hal és a gyékény, elindultak a Tisza mentén, ilyenkor jó szolgálatot tett a tarhonya, amely vászonzsákban sokáig eláll, és bográcsban pillanatok alatt tápláló étel készíthető belőle. A Szegedhez tartozó településrészen még mai is vannak, akik keményített, hófehér abroszon napon szárítják a tarhonyát, az így készített száraztészta egészen a következő évig eláll.