Grosics 100 - a Fekete Párduc útja Dorogtól az Aranycsapaton keresztül Ferencvárosig
Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula, olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás kapusa, a nemzet sportolója, a szegedi labdarúgó-akadémia névadója.
Grosics Gyula papnak készült, "Fekete Párduc" lett belőle
Grosics Gyula Dorogon született, ott is kezdett futballozni. Jó reflexei miatt hamar a kapuba került, bár eleinte csatár szeretett volna lenni.
Édesanyja papnak szánta, ezért fekete mezben védett – innen ered a „Fekete Párduc” becenév.
1940-ben mutatkozott be a Dorogi Bányász felnőttcsapatában, amellyel NB I-be jutottak. 1950-től a Bp. Honvéd kapusa lett, ahol 390 bajnoki mérkőzésen védett, és háromszoros bajnok lett. A válogatottban 1947-ben debütált, 1950-től az Aranycsapat alapembere volt.
Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert válogatottnak, 1953-ban Európa Kupát nyert, pályára lépett „az évszázad mérkőzésén”, a londoni Wembley Stadionban az angolok elleni 6:3 során, majd az 1954-es, 7–1-re megnyert budapesti visszavágón. Az 1954-es berni világbajnokságon ezüstérmes lett a válogatott, miután 2–0-s előnyről 3–2-re kikapott az NSZK nemzeti csapatától.
A berni vb-döntő elvesztése után idehaza spontán tüntetések robbantak ki, Grosicsot is bűnbaknak kiáltották ki. Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták meg, egy évre mindennemű sporttevékenységtől eltiltották, házi őrizetbe helyezték.
Miután nem találtak nála jobb kapust, 1956-ban visszakerült a válogatottba, és az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is tagja volt a magyar együttesnek. A forradalom idején részt vett a Honvéd illegális dél-amerikai túráján, de 1957 nyarán a hazautazás mellett döntött, és ismét a tatabányai csapatnál védett. Összesen 86 alkalommal védte a magyar kaput címeres mezben.
Különleges, egyedi technikája volt
A legendás kapus nagyszerű érzékkel irányította a védelmet. Szükség esetén kapuját messze elhagyva igyekezett hárítani, a labda pontos továbbításával gyors ellentámadások indítására is lehetőséget adott, ezért emlegették a válogatott „negyedik hátvédjeként”. Különösen ruganyossága és reflexei voltak egészen kiválóak, nevét éveken át a világ legjobb kapusai között emlegették.
Edzőként és sportvezetőként dolgozott, majd divatüzletet nyitott
Már pályafutása befejezése előtt edzői diplomát szerzett, és 1963-tól a Tatabányai Bányász, majd a Salgótarjáni BTC, később a KSI edzőjeként dolgozott, 1966 és 1968 között pedig Kuvaitban volt szakfelügyelő és szövetségi edző. Hazatérése után 1969-től állt a Budapesti Volán és a Volán SC élén, 1976-ban egyesületi elnökként vonult nyugdíjba. „Civil állása” is volt: 1969 és 1976 között a Volántouristnál dolgozott osztályvezetőként, ezt követően a fővárosban divatáruüzletet nyitott. A rendszerváltás után, 1990-ben az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon.
Grosics Gyulát 2008-ban szimbolikusan leigazolta a Ferencváros, ahova aktív játékosként az MLSZ tiltása miatt nem igazolhatott. 2008. március 25-én a klub kezdőcsapatában lépett pályára az angol másodosztályú Sheffield United ellen.
Hosszas betegség után 2014-ben hunyt el. Számos rangos kitüntetést kapott, stadion, iskola, akadémia és szobrok őrzik emlékét. A világ futballtörténetének egyik legnagyobb kapusaként tartják számon.
1952-ben az év sportolója, 1959-ben az év labdarúgója lett, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1994-ben tagja lett a Halhatatlanok Klubjának, 1995-ben a MOB Olimpiai Érdemérmet és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemérmét, 1996-ban a Magyar Örökség Díjat vehette át. 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának szavazták meg, 1999-ben a világ tíz legjobb kapusa közé választották. 2001-ben és 2013-ban Csík Ferenc-díjat, 2007-ben Szent István-díjat, 2008-ban a Magyar Szabadság Napja-díjat kapott. Budapest, Budapest XI. kerülete, Dorog és Tatabánya díszpolgára volt, 1999-ben a Dorogi FC örökös tagja lett. 2009-ben Prima Primissima Díjat kapott, 2011-ben a Nemzet Sportolója lett.
A szegedi labdarúgás méltó emléket állít Grosics Gyulának
• 2008 novemberében a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola vette fel a nevét
• 2009 májusában megalakult a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia – az akadémia Gyulán és Szegeden neveli a fiatal tehetségeket, jelenleg az NB II-ben szereplő szegedi csapat is a kiváló kapus nevét viseli
• 2011. november 25-én, a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján a MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Grosics Gyula neve is felkerült, így állítva emléket a legendás csapatnak
• Grosics Gyula Gyermektorna a Sportiskola SE szervezésében
• Nevét viseli a tatabányai stadion és a Grosics Gyula Kapusiskola
• 2018. június 15-én felavatták egész alakos szobrát Újbudán
• Szegeden, a Szent Gellért Fórum előtt őrködő impozáns fekete párduc szobor Grosics Gyulát szimbolizálja
• A szegedi Szent Gellért Fórum lelátóin elszórtan elhelyezett fekete székek Grosics Gyula emlékét idézik
A szegedi labdarúgó klub is megemlékezett névadója századik születésnapjáról.
Grosics Gyula életéről 2011-ben "Keresztlécen" címmel dokumentumfilm jelent meg, ahol a Fekete Párduc meséli el életét.
