Szegedi Sporttörténelem: Az atlétika története III. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A szegedi atlétika történetét folytatjuk.

Az előző részben leírtuk, hogy Szegeden alapították az ország első sportiskoláját, valamint a szegedi atlétika megkerülhetetlen alakjáról, Kakuszi Ferencről is megemlékeztünk:

A SZVSE az atlétika uralkodójává vált

Nagy múltra tekint vissza a sportág az SZVSE egyesültén belül. A szakosztály még ma is, történetének 101. esztendejében is működik. A Szegedi Vasutas Sportegyesület 1919 július 5-én alakult meg. Ami érdekes, hogy már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ volt Szeged.

1937. június 20-án nyitották meg a Vasutas Stadiont. Olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nem sok volt az országban: a legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés során futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok is készült. Emellett hatalmas tribün, fedett állóhely várta a sportolókat és a szurkolókat.

Az 1945 után újrainduló szegedi atlétika egybeforrt a Szegedi Vasutas és Kakuszi Ferenc nevével. Kakuszi fél évszázadot töltött az atlétika szolgálatában, tehetségek egész sorát nevelte a vasutas klubban. Maratoni csapatuk a 40-es évek második felében háromszor nyert országos bajnokságot. 

Ahogy írtuk az előző részben is, az ország első sportiskoláját 1957-ben Szegeden alapította meg fél tucat lelkes testnevelő tanár. Először három szakosztály, a kosár, a torna és az atlétika kezdte meg munkáját, majd 1960-ban ezt követte a röplabda, a cselgáncs és a vívó szakosztály.

A vasutasok és az egyetemiek versenye

A két szegedi szakosztály, a vasutasok és az egyetemiek között két évtizedig nemes versengés folyt az országos atlétikai pontversenyben. Az SZVSE-ben az 1979–80-as évadban 110, míg a SZEOL-ban 170 atléta versenyzett.

Kakuszi Ferenc mellett a szegedi atlétika sokat köszönhet, azoknak a testnevelő tanároknak, akik szinte egész életüket a salakpályákon töltve sikeres atléták sorát nevelték, Tari János, Zsedényi István és Kertész Ferenc ilyen edző volt.

A Szegedi Spartacus atlétikai szakosztálya elsősorban hosszútávfutóival hívta fel magára a figyelmet.

 1990-ben 34. alkalommal Szegedi Nemzetközi Barátság Maraton néven tartották meg az immár Európa hírű versenyt.