Ez a hír is érdekelheti
Szegedi Sporttörténelem: Az atlétika története II. rész

Nagy múltra tekint vissza sportág Szegeden
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A szegedi atlétika történetét folytatjuk.
Az előző részben leírtuk, hogy Szegeden alapították az ország első sportiskoláját, valamint a szegedi atlétika megkerülhetetlen alakjáról, Kakuszi Ferencről is megemlékeztünk:
Nagy múltra tekint vissza a sportág az SZVSE egyesültén belül. A szakosztály még ma is, történetének 101. esztendejében is működik. A Szegedi Vasutas Sportegyesület 1919 július 5-én alakult meg. Ami érdekes, hogy már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ volt Szeged.
Négy évvel a megalakulás után, 1923-ban szerepeltek először a klubnál az atléták. A korabeli értékelés szerint a szegedi vasutasok a hosszútáv specialistái lettek, a magyar bajnokságokon is ezeken szerezve érmeket, míg a kerületben abszolút uralkodókká váltak.
1937. június 20-án nyitották meg a Vasutas Stadiont. Olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nem sok volt az országban: a legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés során futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok is készült. Emellett hatalmas tribün, fedett állóhely várta a sportolókat és a szurkolókat.
Az egyesületek közötti munkamegosztás és a profiltisztítás eredményeként más szakosztályokat foglalkoztatott a négy nagy szegedi sportegyesület: SZVSE (birkózás, atlétika), Volán (kézilabda, motorsport), DÉLÉP (röplabda, asztalitenisz), SZEOL AK (labdarúgás, vízilabda, cselgáncs).
Az 1945 után újrainduló szegedi atlétika egybeforrt a Szegedi Vasutas és Kakuszi Ferenc nevével. Kakuszi fél évszázadot töltött az atlétika szolgálatában, tehetségek egész sorát nevelte a vasutas klubban. Maratoni csapatuk a 40-es évek második felében háromszor nyert országos bajnokságot.
Ahogy írtuk az előző részben is, az ország első sportiskoláját 1957-ben Szegeden alapította meg fél tucat lelkes testnevelő tanár. Először három szakosztály, a kosár, a torna és az atlétika kezdte meg munkáját, majd 1960-ban ezt követte a röplabda, a cselgáncs és a vívó szakosztály.
Az anyagi gondok miatt 1976. februárjában a közgyűlés számot vetett a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás marad meg a szakosztályok közül.
A két szegedi szakosztály, a vasutasok és az egyetemiek között két évtizedig nemes versengés folyt az országos atlétikai pontversenyben. Az SZVSE-ben az 1979–80-as évadban 110, míg a SZEOL-ban 170 atléta versenyzett.
Kakuszi Ferenc mellett a szegedi atlétika sokat köszönhet, azoknak a testnevelő tanároknak, akik szinte egész életüket a salakpályákon töltve sikeres atléták sorát nevelték, Tari János, Zsedényi István és Kertész Ferenc ilyen edző volt.
A Szegedi Spartacus atlétikai szakosztálya elsősorban hosszútávfutóival hívta fel magára a figyelmet.
Az egyesület nevéhez fűződik 1957-ben a Szegedi Nemzetközi Maratoni futóverseny elindítása.
1990-ben 34. alkalommal Szegedi Nemzetközi Barátság Maraton néven tartották meg az immár Európa hírű versenyt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.