origo.hu
Szegedi Sporttörténelem: A kajak-kenu története I. rész
A 20. század közepén a világ egyik legfiatalabb sportága volt, Szegeden is feltűnést keltett
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A következő epizódok a szegedi kajak-kenu történetét dolgozzák fel.
Mindig is a szegedi sportélet szerves része volt a kajak-kenu
A második világháború lezárása után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak. Bár az egyesületi névsor nem volt teljes, de a jelenlévő SZVSE, SZAK, Szegedi Korcsolyázó Egylet, Szegedi Evezős Klub, Szegedi Egyetemi Klub, Móravárosi TE, Magyar Kender UTC, Postás SE és a Labdarúgó Kerület képviselői a sportélet mielőbbi elindítását szorgalmazták és megalapították a Szegedi Központi Sportbizottságot.
A huszonnégy minőségi szakosztály kilenc egyesülethez tartozott, az NB I-ben kilenc férfi és négy női, a másodosztályban pedig tizenhét férfi és hat női csapat versenyzett. A sportágak zöme, mint az atlétika, a birkózás, a kajak-kenu és a férfi kézilabda fejlődött.
Szeged minőségi sportjának fejlődése, valamint az új sportlétesítmények, elsősorban az uszoda, a sportcsarnok és a Maty-éri vízisport centrum átadása lehetővé tették a nemzetközi sportéletbe való intenzívebb bekapcsolódást. Ez nemcsak a szegedi csapatok, sportolók világversenyeken történő gyakoribb megjelenését jelentette, hanem azt is, hogy jó néhány jelentős nemzetközi versenynek Szeged adott otthont.
A szegedi evezős élet fellendítése
A kajak-kenu a 20. század közepén a világ egyik legfiatalabb sportága volt, így érthető, hogy 1948-ban még feltűnést keltett a Tiszán a Megyeri Nándor hajóépítő mester építette vászonborítású kajak.
Akkor még kevesen sejtették, hogy egykoron a kajak-kenu lesz a város legsikeresebb, nemzetközi szinten is jegyzett sportága.
Az új sporttal a fiatalság az úszóházakon ismerkedett meg, és háziversenyeken, bemutatókon népszerűsítették. A kender, a ruhagyár és az egyetem egymás után alapította meg a kajakos túraszakosztályait. Az első sport-értékű kajak versenyt a Tiszán az 1957-ben rendezett 11 km-es folyambajnokságként rendezték, amely után Török Ferenc vezetésével előbb a városi, majd a megyei kajak-kenu szövetség alakult meg.
Az 1945–1990 közötti időszakban számos kisebb-nagyobb sportot szolgáló pálya, csarnok épült illetve korszerűsödött Szegeden, ebből kettő is az evezés és a kajak-kenu fejlődését szolgálta: átadták az Ifjúsági Vízitelep csónakházát, valamint kajak-kenu tanmedence készült a Dózsa György Általános Iskolában.
Az Ifjúsági Vízitelep felépülésekor 1958 nyarán az evezős szakosztály ide költözött, és megindult a rendszeres munka. Ez pedig a sportág szegedi fejlődésének újabb lökést adott, a következő évben már Szeged kapta a vidékbajnokság rendezési jogát.
Az 1959-ben újra induló Szegedi Szabadtéri Játékok programjában minden évben számos színvonalas sportrendezvény szerepelt. A különböző helyszíneken a nézők ezrei tekinthették meg a nemzetközi maratoni futást, a motorcsónak és motokrossz versenyeket, a röp- és kosárlabda tornákat, vagy a kajak-kenu és evezős küzdelmeket, amelyeken a hazai élvonal mellett számos neves külföldi sportoló is indult.
A szegedi evezős élet újraindításában és a későbbi sikerek elérésében nagy szerepet játszott Soós István, aki fél évszázadot szentelt életéből az evezésnek. A Soós vezette SZEAC evezős szakosztály egyre bővülő hajóparkkal az 1960-as években elsősorban az ifjúsági és a vidék bajnokságokon szerepelt sikerrel.
Áttörés a '60-as években
Az igazi áttörés a 60-as években következett be, amikor 1960 és 1970 között a Szegedi Kender négy ízben nyerte meg az országos vidékbajnokságot Győr és Miskolc előtt. A 70-es években a szegedi versenyzők: Csapó Géza, Darvas Miklós, Svidró József, Haraszti Gábor, valamint Horváth Erzsébet világversenyeken elért eredményei Szeged legsikeresebb sportágává varázsolták a kajak-kenut.
A sorozat következő része innen folytatódik...
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025