Szegedi Sporttörténelem: A kajak-kenu története I. rész
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A következő epizódok a szegedi kajak-kenu történetét dolgozzák fel.
Mindig is a szegedi sportélet szerves része volt a kajak-kenu
A második világháború lezárása után nemcsak az ország társadalmi, politikai és gazdasági életében következett be döntő fordulat, hanem a sport területén is. A háború még magyar földön zajlott, amikor Szegeden 1944. december 8-án a Szabad Szakszervezetek székházában a város jelentősebb sportegyesületeinek vezetői már a szegedi sport mielőbbi újraindításáról tárgyaltak. Bár az egyesületi névsor nem volt teljes, de a jelenlévő SZVSE, SZAK, Szegedi Korcsolyázó Egylet, Szegedi Evezős Klub, Szegedi Egyetemi Klub, Móravárosi TE, Magyar Kender UTC, Postás SE és a Labdarúgó Kerület képviselői a sportélet mielőbbi elindítását szorgalmazták és megalapították a Szegedi Központi Sportbizottságot.
A huszonnégy minőségi szakosztály kilenc egyesülethez tartozott, az NB I-ben kilenc férfi és négy női, a másodosztályban pedig tizenhét férfi és hat női csapat versenyzett. A sportágak zöme, mint az atlétika, a birkózás, a kajak-kenu és a férfi kézilabda fejlődött.
Szeged minőségi sportjának fejlődése, valamint az új sportlétesítmények, elsősorban az uszoda, a sportcsarnok és a Maty-éri vízisport centrum átadása lehetővé tették a nemzetközi sportéletbe való intenzívebb bekapcsolódást. Ez nemcsak a szegedi csapatok, sportolók világversenyeken történő gyakoribb megjelenését jelentette, hanem azt is, hogy jó néhány jelentős nemzetközi versenynek Szeged adott otthont.
A szegedi evezős élet fellendítése
A kajak-kenu a 20. század közepén a világ egyik legfiatalabb sportága volt, így érthető, hogy 1948-ban még feltűnést keltett a Tiszán a Megyeri Nándor hajóépítő mester építette vászonborítású kajak.
Akkor még kevesen sejtették, hogy egykoron a kajak-kenu lesz a város legsikeresebb, nemzetközi szinten is jegyzett sportága.
Az új sporttal a fiatalság az úszóházakon ismerkedett meg, és háziversenyeken, bemutatókon népszerűsítették. A kender, a ruhagyár és az egyetem egymás után alapította meg a kajakos túraszakosztályait. Az első sport-értékű kajak versenyt a Tiszán az 1957-ben rendezett 11 km-es folyambajnokságként rendezték, amely után Török Ferenc vezetésével előbb a városi, majd a megyei kajak-kenu szövetség alakult meg.
Az 1945–1990 közötti időszakban számos kisebb-nagyobb sportot szolgáló pálya, csarnok épült illetve korszerűsödött Szegeden, ebből kettő is az evezés és a kajak-kenu fejlődését szolgálta: átadták az Ifjúsági Vízitelep csónakházát, valamint kajak-kenu tanmedence készült a Dózsa György Általános Iskolában.
Az Ifjúsági Vízitelep felépülésekor 1958 nyarán az evezős szakosztály ide költözött, és megindult a rendszeres munka. Ez pedig a sportág szegedi fejlődésének újabb lökést adott, a következő évben már Szeged kapta a vidékbajnokság rendezési jogát.
Az 1959-ben újra induló Szegedi Szabadtéri Játékok programjában minden évben számos színvonalas sportrendezvény szerepelt. A különböző helyszíneken a nézők ezrei tekinthették meg a nemzetközi maratoni futást, a motorcsónak és motokrossz versenyeket, a röp- és kosárlabda tornákat, vagy a kajak-kenu és evezős küzdelmeket, amelyeken a hazai élvonal mellett számos neves külföldi sportoló is indult.
A szegedi evezős élet újraindításában és a későbbi sikerek elérésében nagy szerepet játszott Soós István, aki fél évszázadot szentelt életéből az evezésnek. A Soós vezette SZEAC evezős szakosztály egyre bővülő hajóparkkal az 1960-as években elsősorban az ifjúsági és a vidék bajnokságokon szerepelt sikerrel.
Áttörés a '60-as években
Az igazi áttörés a 60-as években következett be, amikor 1960 és 1970 között a Szegedi Kender négy ízben nyerte meg az országos vidékbajnokságot Győr és Miskolc előtt. A 70-es években a szegedi versenyzők: Csapó Géza, Darvas Miklós, Svidró József, Haraszti Gábor, valamint Horváth Erzsébet világversenyeken elért eredményei Szeged legsikeresebb sportágává varázsolták a kajak-kenut.
A sorozat következő része innen folytatódik...
