Sport

Szegedi Sporttörténelem: A kajak-kenu története II. rész

Szegedi Sporttörténelem: A kajak-kenu története II. rész

Olimpiai és világbajnoki érmeket szereztek a szegedi versenyzők

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2025. március 8., szombat
Szegedi Sporttörténelem: A kajak-kenu története II. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A szegedi kajak-kenu történetét folytatjuk.

Az előző epizód a '60-as évek történéseivel zárt, innen folytatjuk.

 

Áttörés a '60-as években

Az igazi áttörés a 60-as években következett be, amikor 1960 és 1970 között a Szegedi Kender négy ízben nyerte meg az országos vidékbajnokságot Győr és Miskolc előtt. A 70-es években a szegedi versenyzők: Csapó Géza, Darvas Miklós, Svidró József, Haraszti Gábor, valamint Horváth Erzsébet világversenyeken elért eredményei Szeged legsikeresebb sportágává varázsolták a kajak-kenut.

Ebből az elit névsorból is kiemelkedett Csapó Géza, a kajak-király, aki az 1973-as világbajnokságról három aranyéremmel tért haza (K-1500 m, K-1 1000 m és K-2 10 000 m), valamint a világbajnokság legeredményesebb versenyzője lett. Ugyanebben az évben itthon elnyerte az év sportolója címet. Pályafutása során összesen hat világbajnoki aranyat, egy olimpiai ezüst (1976) és egy olimpiai bronzérmet (1972) gyűjtött.

Csapó Géza, a kajak-király.

 

Darvas Miklós az 1973-as világbajnokságon kenu egyes 500 méteren lett világbajnok, míg Svidró József tagja volt 1975-ben a világbajnok 4 x 500 méteres kajakváltónak. A szegedi kajak-kenu iskola kiválóságát bizonyította az 1973-as világbajnokságon Horváth Erzsébet ezüst és Haraszti Gábor bronzérme.

A 80-as évek szegedi versenyzői közül kiemelkedett Petrovics Kálmán, aki az 1985-ös világbajnokságon vezérevezőseként irányította a K-4 10 000 méteren győztes magyar egységet, majd 1990-ben maratoni világbajnok lett.

Petrovics Kálmán versenyzőből lett vezetőségi tag, majd több mint 10 évig az MVM Szegedi VE igazgatójaként tevékenykedett, később elnöknek választották. Jelenleg is Ő irányítja az egyesületet. A Magyar Kajak-Kenu Szövetségtől átvehette a sportág legrangosabb elismerését, az Arany Érdemérmet.

Az 1970-es évek sikereinek kovácsa Kemecsey Imre mesteredző 1986-ig dolgozott Szegeden, majd pályafutását Kanadában folytatta. Kemecsey mint versenyző 1959 és 1967 között két olimpián, Európa- és világbajnokságon számos érmes helyezést ért el.

 

A Maty-éri versenypálya átadása

A Maty-éri kajak-kenu és evezős pályát 1979 és 1981 között készítették el, a megnyitója 1981. június 27-én volt. Európa legmodernebb pályájaként adott méltó otthont a szegedi vízisportoknak és világversenyeknek.

A pálya hossza 2400, szélessége 140 méter. A bemelegítésre a versenypályától elkülönített vízfelület áll rendelkezésre. 

A Maty-éri evezős, kajak-kenu pálya, 1981.

 

A 2011-es kajak-kenu világbajnokságra a központot teljesen felújították. Erre a vb-re összesen 11 000 ülőhely állt a nézők rendelkezésére.

2018-ban újabb felújítás kezdődött. Az osztószigethez 130 méteres hidat építettek, így a pálya triatlonversenyek lebonyolítására is alkalmas lett és a televíziós kamerák is ide kerültek át. Felújították a pályához vezető utakat és nőtt a parkolók kapacitása. A fő lelátó teljesen fedett lett, megújult a céltorony, a sajtóközpont és a versenypálya infrastruktúrája.

Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ lett a Maty-éri versenypályából.

A 2011 és 2018-as felújítások előtt még 1998-ban, 2001-ben és 2006-ban is történtek fejlesztések.

 

A '70-es és '80-as években egy átalakuláson, átszerveződésen is átment a kajak-kenu sportja Szegeden, de erről majd a következő epizódban írunk bővebben...

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.