Szegedi Sporttörténelem: A Szegedi Úszó Egylet története II.

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A Szegedi Úszó Egylet történetét folytatjuk.

Egy új korszak kezdődött

Szeged úszóéletében az 1946 őszén megszüntetett Szegedi Úszó Egyesület nélkül új korszak kezdődött.

A klub Szegedi Szakszervezeti Munkás Testedző Egyesület (SZSZMTE) néven folytatta tevékenységét. A város 14 úszószakosztályának áprilistól októberig a SZUE nyitott medencéje, míg a téli időszakban a Gőzfürdő 12,5 m-es medencéje nyújtott edzési lehetőséget. A mostoha uszodaviszonyok ellenére néhány fanatikus edzőnek (Szalay Károly, Faragó Sándor, Tombácz István) köszönhető, hogy nagyszerű úszók tűntek fel.

A '60-70-es évek

A 60-as évek első felében a Kinizsi, SZAK, SZVSE és a SZEAC úszói, összesen mintegy 250 versenyző adták a város minőségi úszósportját. A négy klub közül előbb a SZAK, majd a SZEAC szerepelt az úszók első osztályú csapatbajnokságán.

A szegedi úszóélet korszerűbb otthont kapott, 1979. április 4.-én átadták a Városi Sportuszodát. Jobb körülményeket biztosított a város Sportigazgatósága részükre: télen sátortető alatt edzhetnek a fedett sportuszodában.

Itt nevelkedett fel Czene Attila, Fodor Rajmund, Molnár Tamás a SZAK (1899), SZEAC jogutódja a SZEOL AK (1976), majd a Szeged SC úszó- és vízilabda szakosztályában. Ők olimpiai bajnoki címet szereztek.

A '80-90-es évek

A 80-as évek elejére elfogytak Szegedről az úszószakosztályok, profiltisztítás révén csak egy minőségi szakosztály, a SZEOL-é maradt meg. Az 1985–86-os évek az akkori SZEOL-DÉLÉP úszószakosztályának legeredményesebb időszakaként szerepel az évkönyvekben.

A stabil edzőgárda, az új, korszerű uszoda hatása az eredményekben is megmutatkozott: a szakosztály bekerült az ország legjobb tíz úszószakosztálya közé. 

Czene Attila, Alexa Zsuzsa és Szél Anita, mint korosztályos válogatottak külföldön versenyeztek. A magyar bajnokságon az úttörő korcsoportban Czene 7, Alexa pedig 3 első helyet szerzett. A 70-es és 80-as évek szegedi úszósportja sokat köszönhet azoknak az elhívatott edzőknek, akiknek lelkesedése és szakmai tudása garantálta az eredményeket: Kovács Iván, Veress Iván, Gyémánt Imre és Debreczeni Pál közéjük tartozott.

Az 1990-es ifjúsági úszó Európa-bajnokságon Vida Csaba tanítványa Szalai Szilvia pillangóúszásban egy arany (200 m) és egy ezüst (100 m) érmet szerzett.

Újjáalakult az egylet

Az úszó egyesület 1994-ben önállósodott, és újjáalakult a régi nevét újra felvéve. A SZUE első elnöke Nagy Pál volt.

A versenyzőik a nagy elődők nyomdokaiba lépve kiváló országos és nemzetközi eredményeket értek el. Szél Friderika hatszoros Magyar Bajnok úszónő. aki már a lisszaboni Ifjúsági Európa Bajnokságon ezüstérmet tudott nyerni, 2006-ban a budapesti Európa Bajnokságon képviselte a szegedi egyesületet. Az utánpótlás korú versenyzők az Országos Bajnokságokon, Seregszemléken kiváló eredményeket értek el.

A Szegedi Úszó Egylet a város egyik alapsport bázisa, mely feladatának tekinti az utánpótlást, úszó utódok Szegeden nevelését, és képviselni a várost bel- és külföldön egyaránt. Az egyesület a hazai bajnokságokon, kupákon egyéb versenyeken kívül sok nemzetközi viadalon is részt vett, mint pl. Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Finnországban.

A Tiszavirág Sportuszoda átadása

2021. január 29-én adták át az építők a létesítményt. A hivatalos megnyitót 2021. február 20-án tartották egy Magyarország – Szerbia vízilabda-mérkőzéssel. Egy modern, minden igényt kielégítő, versenysportra és szabadidősportra alkalmas létesítményt kaptak a szegediek.

A Tiszavirág Sportuszodával az úszó és a vízilabda sport is hatalmasat nyert.