Szegedi Sporttörténelem: A Szegedi Úszó Egylet története I.

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A mostani epizód a Szegedi Úszó Egylet történetével foglalkozik.

A megalakulás

A Royal-kávéházban a Szegedi Testgyakorlók Köre 1913. január 10-én, mikor úszószakosztályt alapított. Majd a Kass-vigadó sakktermében alakult meg a Szegedi Úszó Egyesület (SZUE) 1914. március 16-án. A klub színe zöld-fekete volt, első elnökének pedig dr. Lévay Ferenc ügyvédet választották meg.

Azonban hiába szőttek nagy terveket, hogy a partfürdőn versenyeket rendeznek, közbeszólt az első világháború, és éveken keresztül életjelet sem adott magáról a szegedi úszósport.

Legközelebb 1918 júniusában hallattak magukról: ezen év augusztusában úszóversenyt rendeztek a Tiszán. A következő esztendőkben minden nyáron nagyszabású úszóversenyt rendezett a Tiszán a SZUE, amelynek elnökletét 1919-től Dragodán Pál folyammérnökre bízták.

Helyi, országos, majd nemzetközi sikerek

Az egyesület úszó és vízilabda bázisa a szegedi Rókusi tó 1921-1930-ig, míg át nem adták az újszegedi versenyuszodát. A Rókusi tóban edzettek, mely kevésbé volt alkalmas minőségi úszómunkára, hiszen nád és sás vette körül, a rajtokat a stégekről gyakorolták. Innen indultak fővárosi és európai hírű uszodákba, neves versenyzők legyőzésére.

Az 1920-as és 1930-as években az egylet sportolói számos helyi és országos versenyt nyertek, szinte minden évben a vidék legjobbjai voltak a megrendezett úszóversenyeken. Hamar felzárkóztak az országos érvonalhoz és a SZUE hírneve tovább nőtt.

Az úszók szorgalmuk és kitartásuk eredményeként 1921 augusztusában a tatatóvárosi országos úszókongresszuson a legjobb vidéki csapatnak járó Szent István-díjat is elnyerték. A viadalon Hay és Csapó mellett a 14 éves Hullmann László is dobogóra állhatott. Másnapra azonban tisztújító közgyűlést hívott össze az egyesület.

Az újszegedi versenyuszoda átadása

A nagyszerű sportmecénás dr. Klebelsberg Kunó grófnak az akkor kultuszminiszternek és Hajós Alfréd építészmérnöknek köszönhetően 1930. szeptember 18-án elkészült az újszegedi Versenyuszoda. Ez is nagyban hozzájárult a sportolók szakmai fejlődéséhez.

Egy új korszak kezdődött

Szeged úszóéletében az 1946 őszén megszüntetett Szegedi Úszó Egyesület nélkül új korszak kezdődött.

A klub Szegedi Szakszervezeti Munkás Testedző Egyesület (SZSZMTE) néven folytatta tevékenységét. A város 14 úszószakosztályának áprilistól októberig a SZUE nyitott medencéje, míg a téli időszakban a Gőzfürdő 12,5 m-es medencéje nyújtott edzési lehetőséget. A mostoha uszodaviszonyok ellenére néhány fanatikus edzőnek (Szalay Károly, Faragó Sándor, Tombácz István) köszönhető, hogy nagyszerű úszók tűntek fel.

Az 1954-es városi ifjúsági bajnokságon győztes Dobay Gyula és Lantos László nevével néhány év múlva budapesti klubok színeiben találkozhattunk, akik világversenyeken és olimpiákon is bizonyították tehetségüket. Szegeden kezdte sportolói pályafutását, de már budapesti színekben lett 1952-ben olimpiai bajnok az úszó Littomeritzky Mária és a vízilabdázó Szívós István.

A cikksorozat következő része innen folytatódik.

Nyitókép: Fortepan