Szegedi sporttörténelem: az SZVSE története III. rész
Az egyesület labdarúgásának történetét elevenítjük fel
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük. Immár a harmadik epizód következik.
A Vasutas Stadion megnyitása
Mint ahogy az egész egyesület, kimondottan a labdarúgó-szakosztály életére is nagy hatással volt az új, modern környezet. Ahogy az előző részben is írtuk, 1937. június 20-án nyitották meg a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.
A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket. Majd hosszú kihagyás után az 1984-85-ös szezonban szerepelt újból élvonalbeli csapat a stadionban, a SZEOL AK hazai stadionjaként szolgált, amíg saját létesítményét felújították.
A megalakulás, korai évek
Az egykor elsőosztályú szegedi csapatok közül egyedüliként fennmaradt Szegedi VSE 1919-ben alakult.
Első sikereit a Déli Kerületben és a Magyar Kupában aratta. 1923-ban csak a negyeddöntőben szenvedtek vereséget az akkoriban egyeduralkodó MTK-tól 4:0-ra, kétévre rá pedig a Vasas állította meg a szegedi gárdát 4:2-re. E két siker között 1924-ben veretlenül nyerték meg a kerületi bajnokságot.
Az aranykorszak
A piros-kékek aranykorszaka a negyvenes évekre tehető. 1940-ben újoncként mindössze két vereséget szenvedtek el. Az egyiket 3-1 arányban Zuglóban, a másik alkalom Sopronban jött el, egy 0:2 formájában.
Meggyőző fölénnyel jutottak be az NB I-be.
Az élvonal azonban túl kemény diónak bizonyult és több súlyos vereséget szenvedve búcsúzott el Vasas József legénysége. A kiesés azonban nem szegte a piros-kékek kedvét hiszen a következő szezonban még nagyobb fölénnyel jutottak fel. Egész szezonban csak egyszer kaptak ki Topolyán és nyolc pontot vertek rá a második helyezett Kaposvárra.
Az egyesület névváltoztatásai:
- 1919–1941 Szegedi Vasutasok Sport Egyesülete
- 1941–1948 Tisza Vasutas SE
- 1948–1953 Szegedi Lokomotív SK
- 1953–1957 Szegedi Törekvés
- 1957–2007 Szegedi Vasutas SE
- 2007–2011 Szegedi VSE-Gyálarét
- 2011– Szegedi Vasutas SE
Hol első, hol másodosztály
Az egyesület neve Tiszára változott 1943-ban, ám ez sem mentette meg a szegedieket a kieséstől. Ez a szezon volt azonban az első, hogy a Szegedi VSE volt a legjobb városi futball csapat.
A második világháború után Szeged legnépszerűbb sportágában, a labdarúgásban az elsők között indult újra a sportélet, 1945 áprilisában már beindították a délterületi bajnokságot.
A vasutasok kivívták az NB I-es osztályozó jogát ám a feltörekvő Perecestől 4:2-re vereséget szenvedtek, így maradt a második vonal. Bár a század második felében az anyagi támogatás csökkenésével párhuzamosan folyamatosan esett vissza a csapat, egy-egy szezon erejéig az Magyar Népköztársasági Kupában még felmutattak néhány számottevő eredményt.
1968-ban a későbbi győztes MTK csak az elődöntőben állította meg a Vasutast (1:2), míg 1974-ben a Ferencváros jelentette a végállomást a negyeddöntőben (0:1).
Kiváló labdarúgók nevelkedtek Szegeden
Az elsőosztályban szereplő SZEOL AK mögött a közvetlen utánpótlást, a második vonalat váltakozó sikerrel teljesítő Szegedi Dózsa, a SZVSE, illetve egy ideig a DÉLÉP jelentette.
A Szegedi Vasutasban több remek labdarúgó is szerepelt. Dr. Kalocsay Géza a negyvenes évek egyik helyi sztárja, majd később edzője volt. A balhátvéd Sajtos Isván összesen tizennyolc évig játszott piros-kékben: Tihanyi II Andor az egyesület egyetlen válogatottja is a háború idejének volt jeles középcsatára. Az egyesület utolsó hírneves játékosa Kocsis Lajos volt, aki 16 évesen itt mutatkozott be az NB II-ben később pedig a Budapest Honvéd szurkolóinak lett kedvence.
A szegedi foci kiváló játékosok egész sorát adta a magyar labdarúgásnak. Érdekes, hogy a 20. század második felében Szegedről csupán Gilicz István volt tagja három ízben a magyar „A” válogatottnak. A Szegedről elszármazottak közül Sándor Károly a Móravárosi Kinizsi 17 éves ifi válogatottja 1947-ben igazolt Budapestre, és ott az MTK színeiben lett 75-szörös válogatott. Az olimpiai bajnok Kocsis Lajos (1968), az olimpiai ezüstérmes Kozma Mihály (1972), a sokszoros válogatott Pusztai László, Kotász Antal, Machos Ferenc és Gujdár Sándor pályafutása ugyancsak Szegedről indult és budapesti csapatokban folytatódott.
Ahogyan az országban mindenütt, Szegeden is lassan megszűntek a tehetségek aranybányái, a grundok (Rákóczi és Lechner tér, Stefánia, Alsó- és Felsőváros rétjei, a belvárosi srácok kedvence, a „Liba”). A foci utánpótlását az alapfokú, az üzemi, a járási, megyei bajnokságok és a középiskolák közötti vetélkedők adták. A jó focira, függetlenül attól, hogy melyik osztályról volt szó, mindig vevő volt a szurkoló.
A szegedi labdarúgás nemzetközi szereplése a bajnoki dobogós helyezések hiányában, elsősorban a szocialista országokba (Románia, NDK) szervezett túrázásban merült ki.
Kis híján megszűnt a SZVSE pálya
2007-ben Szeged város sport koncepciójában a SZVSE pálya mint sportfelület megszűnt volna, a helyében KIKA áruházat terveztek. Az egyesületnek a Felső Tiszaparti stadionba kellett volna költöznie. Végül a létesítmény lényegi változtatás nélkül megmaradt, de következő években már maga a SZVSE csapata sem itt játszotta mérkőzéseit, a stadion pedig igen lepusztult állapotba került.
2012-ben a SZVSE saját, megyei első osztályú csapata is visszatért a stadionba, amely így egy rövidke szezonra két egyesület otthona lett.
2016 nyarától a SZVSE mellett az NB II-be frissen felkerült SZEOL SC (korábban Tisza Volán SC) gárdája is itt vívta hazai bajnoki mérkőzéseit, amely az ezt követő két idényben (2017/2018 és 2018/2019) is maradt társbérletben.
Majd a 2019/2020-as idénytől a sportlétesítmény kizárólagos használója újból a Szegedi Vasutas Sportegyesület lett.
A létesítmény vadonatúj atlétikai pályája 2020 novemberében készült el.
Jelenleg a harmadosztályban
Általánosságban nézve a szegedi labdarúgás, de a SZVSE, mint egyesület is élt meg szebb éveket, mint a jelenleg helyzet. A csapat a 2024-25-ös idényt a harmadosztályban kezdte újoncként, tehát tavaly még a megyei elsőosztályban volt besorolt.
A '40-es évek elsőosztályú szerepléseihez képest ez mindenképpen visszaesés. A jelenleg legmagasabban rangsorolt labdarúgóklub a városban, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia, amely évek óta a második vonalban vívja mérkőzéseit.
