Sport

Szegedi sporttörténelem: az SZVSE története III. rész

Szegedi sporttörténelem: az SZVSE története III. rész

Az egyesület labdarúgásának történetét elevenítjük fel

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. szeptember 21., szombat
Szegedi sporttörténelem: az SZVSE története III. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük. Immár a harmadik epizód következik.

 

A Vasutas Stadion megnyitása

Mint ahogy az egész egyesület, kimondottan a labdarúgó-szakosztály életére is nagy hatással volt az új, modern környezet. Ahogy az előző részben is írtuk,  1937. június 20-án nyitották meg a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.

A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket. Majd hosszú kihagyás után az 1984-85-ös szezonban szerepelt újból élvonalbeli csapat a stadionban, a SZEOL AK hazai stadionjaként szolgált, amíg saját létesítményét felújították.

SZVSE pálya, Szeged, 1980. (Fotó: Fortepan/Varga János)

 

A megalakulás, korai évek

Az egykor elsőosztályú szegedi csapatok közül egyedüliként fennmaradt Szegedi VSE 1919-ben alakult.

Első sikereit a Déli Kerületben és a Magyar Kupában aratta. 1923-ban csak a negyeddöntőben szenvedtek vereséget az akkoriban egyeduralkodó MTK-tól 4:0-ra, kétévre rá pedig a Vasas állította meg a szegedi gárdát 4:2-re. E két siker között 1924-ben veretlenül nyerték meg a kerületi bajnokságot.

 

Az aranykorszak

A piros-kékek aranykorszaka a negyvenes évekre tehető. 1940-ben újoncként mindössze két vereséget szenvedtek el. Az egyiket 3-1 arányban Zuglóban, a másik alkalom Sopronban jött el, egy 0:2 formájában.

Meggyőző fölénnyel jutottak be az NB I-be.

Az élvonal azonban túl kemény diónak bizonyult és több súlyos vereséget szenvedve búcsúzott el Vasas József legénysége. A kiesés azonban nem szegte a piros-kékek kedvét hiszen a következő szezonban még nagyobb fölénnyel jutottak fel. Egész szezonban csak egyszer kaptak ki Topolyán és nyolc pontot vertek rá a második helyezett Kaposvárra. 

Az egyesület névváltoztatásai:

  • 1919–1941 Szegedi Vasutasok Sport Egyesülete
  • 1941–1948 Tisza Vasutas SE
  • 1948–1953 Szegedi Lokomotív SK
  • 1953–1957 Szegedi Törekvés
  • 1957–2007 Szegedi Vasutas SE
  • 2007–2011 Szegedi VSE-Gyálarét
  • 2011– Szegedi Vasutas SE

 

Hol első, hol másodosztály

Az egyesület neve Tiszára változott 1943-ban, ám ez sem mentette meg a szegedieket a kieséstől. Ez a szezon volt azonban az első, hogy a Szegedi VSE volt a legjobb városi futball csapat.

A második világháború után Szeged legnépszerűbb sportágában, a labdarúgásban az elsők között indult újra a sportélet, 1945 áprilisában már beindították a délterületi bajnokságot.

A vasutasok kivívták az NB I-es osztályozó jogát ám a feltörekvő Perecestől 4:2-re vereséget szenvedtek, így maradt a második vonal. Bár a század második felében az anyagi támogatás csökkenésével párhuzamosan folyamatosan esett vissza a csapat, egy-egy szezon erejéig az Magyar Népköztársasági Kupában még felmutattak néhány számottevő eredményt.

1968-ban a későbbi győztes MTK csak az elődöntőben állította meg a Vasutast (1:2), míg 1974-ben a Ferencváros jelentette a végállomást a negyeddöntőben (0:1).

Szegeden mindig is volt igény a labdarúgásra (Fotó: Fortepan/Varga János)

 

Kiváló labdarúgók nevelkedtek Szegeden

Az elsőosztályban szereplő SZEOL AK mögött a közvetlen utánpótlást, a második vonalat váltakozó sikerrel teljesítő Szegedi Dózsa, a SZVSE, illetve egy ideig a DÉLÉP jelentette.

A Szegedi Vasutasban több remek labdarúgó is szerepelt. Dr. Kalocsay Géza a negyvenes évek egyik helyi sztárja, majd később edzője volt. A balhátvéd Sajtos Isván összesen tizennyolc évig játszott piros-kékben: Tihanyi II Andor az egyesület egyetlen válogatottja is a háború idejének volt jeles középcsatára. Az egyesület utolsó hírneves játékosa Kocsis Lajos volt, aki 16 évesen itt mutatkozott be az NB II-ben később pedig a Budapest Honvéd szurkolóinak lett kedvence.

A szegedi foci kiváló játékosok egész sorát adta a magyar labdarúgásnak. Érdekes, hogy a 20. század második felében Szegedről csupán Gilicz István volt tagja három ízben a magyar „A” válogatottnak. A Szegedről elszármazottak közül Sándor Károly a Móravárosi Kinizsi 17 éves ifi válogatottja 1947-ben igazolt Budapestre, és ott az MTK színeiben lett 75-szörös válogatott. Az olimpiai bajnok Kocsis Lajos (1968), az olimpiai ezüstérmes Kozma Mihály (1972), a sokszoros válogatott Pusztai László, Kotász Antal, Machos Ferenc és Gujdár Sándor pályafutása ugyancsak Szegedről indult és budapesti csapatokban folytatódott.

Ahogyan az országban mindenütt, Szegeden is lassan megszűntek a tehetségek aranybányái, a grundok (Rákóczi és Lechner tér, Stefánia, Alsó- és Felsőváros rétjei, a belvárosi srácok kedvence, a „Liba”). A foci utánpótlását az alapfokú, az üzemi, a járási, megyei bajnokságok és a középiskolák közötti vetélkedők adták. A jó focira, függetlenül attól, hogy melyik osztályról volt szó, mindig vevő volt a szurkoló.

A szegedi labdarúgás nemzetközi szereplése a bajnoki dobogós helyezések hiányában, elsősorban a szocialista országokba (Románia, NDK) szervezett túrázásban merült ki.

 

Kis híján megszűnt a SZVSE pálya

2007-ben Szeged város sport koncepciójában a SZVSE pálya mint sportfelület megszűnt volna, a helyében KIKA áruházat terveztek. Az egyesületnek a Felső Tiszaparti stadionba kellett volna költöznie. Végül a létesítmény lényegi változtatás nélkül megmaradt, de következő években már maga a SZVSE csapata sem itt játszotta mérkőzéseit, a stadion pedig igen lepusztult állapotba került.

2012-ben a SZVSE saját, megyei első osztályú csapata is visszatért a stadionba, amely így egy rövidke szezonra két egyesület otthona lett. 

2016 nyarától a SZVSE mellett az NB II-be frissen felkerült SZEOL SC (korábban Tisza Volán SC) gárdája is itt vívta hazai bajnoki mérkőzéseit, amely az ezt követő két idényben (2017/2018 és 2018/2019) is maradt társbérletben.

Majd a 2019/2020-as idénytől a sportlétesítmény kizárólagos használója újból a Szegedi Vasutas Sportegyesület lett.

A létesítmény vadonatúj atlétikai pályája 2020 novemberében készült el.

Fotó: SzegedMa archív

 

Jelenleg a harmadosztályban

Általánosságban nézve a szegedi labdarúgás, de a SZVSE, mint egyesület is élt meg szebb éveket, mint a jelenleg helyzet. A csapat a 2024-25-ös idényt a harmadosztályban kezdte újoncként, tehát tavaly még a megyei elsőosztályban volt besorolt.

A '40-es évek elsőosztályú szerepléseihez képest ez mindenképpen visszaesés. A jelenleg legmagasabban rangsorolt labdarúgóklub a városban, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia, amely évek óta a második vonalban vívja mérkőzéseit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.