Számos sportágban élen járt az egyesület
A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük.
Ahogy az előző részben is írtuk, az egyesület történetében az egyik legnagyobb nap az 1937. június 20. Ezen a napon nyitották meg a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.
A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket.
Ahogy megírtuk az előző részben, az 1926-os év különleges és rendkívül fontos volt az SZVSE életében, ugyanis akkor három újabb szakosztály alakult: a kerékpár, a torna és az úszás kapott helyet a sportágak palettáján.
Ezt követően három évvel, 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, majd újabb három esztendőt követően, 1932-ben az ökölvívóké.
A súlyemelők és a teniszezők 1934-től is örülhettek az egyesületen belüli önállóságuknak, a szakosztályuk alapításának. Az 1940-es években a szegedi egyesület súlyemelő szakosztályában élénk sportélet folyt. A vasutasokat ebben az időben a legjobb hazai nevelő egyesületek között emlegették.
A tenisz mint tömegsport az 50-es években sem örvendett még népszerűségnek, bár elsősorban a SZVSE révén törekedtek a sportágnak híveket szerezni. Ebben az időben a vasutas klub teniszezői uralták a mezőnyt nemcsak Szegeden, hanem Csongrád megyében is.
A vívók szakosztálya 1947 őszén alakult meg, miközben az 1942 óta létező kosárlabda a fénykorát élte: 1947-ben, majd 1949-ben is még az NB I-ben is játszottak.
A magyar kosárlabdasport egyik legnagyobb egyénisége, Greminger János a SZVSE-n keresztül a Budapesti Vasutasba került, majd a Budapesti Honvédban szerepelt, 239 válogatottságig vitte, 1955-ben tagja volt az Európabajnokságon győztes magyar csapatnak.
A 60-as évek első felében a Kinizsi, SZAK, SZVSE és a SZEAC úszói, összesen mintegy 250 versenyző adta a város minőségi úszósportját. Emellett a szegedi vízilabda az SZVSE és a SZUE jóvoltából többször szerepelt az első osztályban. Erről már részletesebben is írtunk korábban a szegedi vízilabda történetét bemutató részünkben.
Noha a sportlövészet sohasem mozgatott meg tömegeket, a klubokban mégis népszerűségnek örvendett. Az SZVSE pályán lévő lőteret a 60-as évek közepén az Etelka soron épített korszerű 40 lőállásos lőtér váltotta fel.
Az 1950–1960-as években a szegedi minőségi kerékpársportot az SZVSE és a Postás képviselte. A két egyesült jogutódaként 1980-ban megalakult a Szegedi Építők Spartacus szakosztálya. A 80-as években már ez a szakosztály képviselte egyedüliként a szegedi és a megyei kerékpársportot.
Az elméleti sportok közül a sakkot Szegeden az SZVSE, a Szegedi Volán és a Szegedi Dózsa szakosztályai képviselték. Közülük a vasutasok sakkozói a Nemzeti Bajnokság második vonalában szerepeltek, sőt az 1960-as évek végén az első osztályban is játszottak.
A két szegedi szakosztály, a vasutasok és az egyetemiek között két évtizedig óriási versengés folyt az országos atlétikai pontversenyben. Az SZVSE-ben az 1979–80-as évadban 110, míg a SZEOL-ban 170 atléta versenyzett.
A klub a Tisza névre „hallgatott” egészen 1949. februárjának utolsó napjáig, utána pedig felvette teljes néven Szegedi Vasutas Tisza Sportegyesületet.
Az egyesület névváltoztatásai:
Az anyagi gondok miatt 1976. februárjában a közgyűlés számot vetett a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás marad meg a szakosztályok közül.
Ezen a közgyűlésen Annus István került az elnöki székbe, Halász Antal lett az ügyvezető elnök. A vezetőség tagjai: Balogh Béla, Bárkányi István, Gulyás Ferenc, Höhn József, Kakuszi Béla, Petrás Pál, Tóth József, Vincze Pálné és Vörös Béla voltak.
Az általuk irányított időszakban jelentős beruházással gazdagodott nemcsak az egyesület, de rajta keresztül a város is. 1979-ben adták át az új tornacsarnokot, három esztendővel később pedig a központi épületet, mely szállodát, irodákat és öltözőket is magában foglalt.
2007-ben Szeged város sport koncepciójában a SZVSE pálya mint sportfelület megszűnt volna, a helyében KIKA áruházat terveztek. Az egyesületnek a Felső Tiszaparti stadionba kellett volna költöznie.
Végül a létesítmény lényegi változtatás nélkül megmaradt, de következő években már maga a SZVSE csapata sem itt játszotta mérkőzéseit, a stadion pedig igen lepusztult állapotba került.
A Szeged 2011 focicsapata a megalapítása után itt kezdte el játszani NB2-es hazai mérkőzéseit, így a pálya újból rendszeres használatban volt. A stadiont közösségi összefogással az MLSZ által megkívánt állapotba hozták.
2012-ben a SZVSE saját, megyei első osztályú csapata is visszatért a stadionba, amely így egy rövidke szezonra két egyesület otthona lett.
2016 nyarától a SZVSE mellett az NB II-be frissen felkerült SZEOL SC (korábban Tisza Volán SC) gárdája is itt vívta hazai bajnoki mérkőzéseit, amely az ezt követő két idényben (2017/2018 és 2018/2019) is maradt társbérletben.
2019. júniusában, miután a SZEOL SC nem jutott vissza két szezonban után sem az NB II-be, a klub vezetősége úgy döntött, hogy a következő idényben nem indít felnőtt csapatot és csak az utánpótlás-nevelésre összpontosít.
Így a 2019/2020-as idénytől a sportlétesítmény kizárólagos használója újból a Szegedi Vasutas Sportegyesület lett.
A létesítmény vadonatúj atlétikai pályája 2020 novemberében készült el.
Címlapkép: Fortepan / Varga János
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.