Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története II. rész

A Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük.

Szeged város büszkesége

Ahogy az előző részben is írtuk, az egyesület történetében az egyik legnagyobb nap az 1937. június 20. Ezen a napon nyitották meg a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.

A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket.

Számos új szakosztály, pezsgő sportélet

Ahogy megírtuk az előző részben, az 1926-os év különleges és rendkívül fontos volt az SZVSE életében, ugyanis akkor három újabb szakosztály alakult: a kerékpár, a torna és az úszás kapott helyet a sportágak palettáján.

Ezt követően három évvel, 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, majd újabb három esztendőt követően, 1932-ben az ökölvívóké.

A súlyemelők és a teniszezők 1934-től is örülhettek az egyesületen belüli önállóságuknak, a szakosztályuk alapításának. Az 1940-es években a szegedi egyesület súlyemelő szakosztályában élénk sportélet folyt. A vasutasokat ebben az időben a legjobb hazai nevelő egyesületek között emlegették.

A vívók szakosztálya 1947 őszén alakult meg, miközben az 1942 óta létező kosárlabda a fénykorát élte: 1947-ben, majd 1949-ben is még az NB I-ben is játszottak.

A 60-as évek első felében a Kinizsi, SZAK, SZVSE és a SZEAC úszói, összesen mintegy 250 versenyző adta a város minőségi úszósportját. Emellett a szegedi vízilabda az SZVSE és a SZUE jóvoltából többször szerepelt az első osztályban. Erről már részletesebben is írtunk korábban a szegedi vízilabda történetét bemutató részünkben.

Noha a sportlövészet sohasem mozgatott meg tömegeket, a klubokban mégis népszerűségnek örvendett. Az SZVSE pályán lévő lőteret a 60-as évek közepén az Etelka soron épített korszerű 40 lőállásos lőtér váltotta fel.

Az 1950–1960-as években a szegedi minőségi kerékpársportot az SZVSE és a Postás képviselte. A két egyesült jogutódaként 1980-ban megalakult a Szegedi Építők Spartacus szakosztálya. A 80-as években már ez a szakosztály képviselte egyedüliként a szegedi és a megyei kerékpársportot.

Az elméleti sportok közül a sakkot Szegeden az SZVSE, a Szegedi Volán és a Szegedi Dózsa szakosztályai képviselték. Közülük a vasutasok sakkozói a Nemzeti Bajnokság második vonalában szerepeltek, sőt az 1960-as évek végén az első osztályban is játszottak.

A két szegedi szakosztály, a vasutasok és az egyetemiek között két évtizedig óriási versengés folyt az országos atlétikai pontversenyben. Az SZVSE-ben az 1979–80-as évadban 110, míg a SZEOL-ban 170 atléta versenyzett.

Az egyesület névváltoztatásai

A klub a Tisza névre „hallgatott” egészen 1949. februárjának utolsó napjáig, utána pedig felvette teljes néven Szegedi Vasutas Tisza Sportegyesületet.

Anyagi gondok léptek fel

Az anyagi gondok miatt 1976. februárjában a közgyűlés számot vetett a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás marad meg a szakosztályok közül.

Az általuk irányított időszakban jelentős beruházással gazdagodott nemcsak az egyesület, de rajta keresztül a város is. 1979-ben adták át az új tornacsarnokot, három esztendővel később pedig a központi épületet, mely szállodát, irodákat és öltözőket is magában foglalt.

Kis híján megszűnt a SZVSE pálya

2007-ben Szeged város sport koncepciójában a SZVSE pálya mint sportfelület megszűnt volna, a helyében KIKA áruházat terveztek. Az egyesületnek a Felső Tiszaparti stadionba kellett volna költöznie.

A Szeged 2011 focicsapata a megalapítása után itt kezdte el játszani NB2-es hazai mérkőzéseit, így a pálya újból rendszeres használatban volt. A stadiont közösségi összefogással az MLSZ által megkívánt állapotba hozták.

2016 nyarától a SZVSE mellett az NB II-be frissen felkerült SZEOL SC (korábban Tisza Volán SC) gárdája is itt vívta hazai bajnoki mérkőzéseit, amely az ezt követő két idényben (2017/2018 és 2018/2019) is maradt társbérletben.

2019. júniusában, miután a SZEOL SC nem jutott vissza két szezonban után sem az NB II-be, a klub vezetősége úgy döntött, hogy a következő idényben nem indít felnőtt csapatot és csak az utánpótlás-nevelésre összpontosít. 

A létesítmény vadonatúj atlétikai pályája 2020 novemberében készült el.

Címlapkép: Fortepan / Varga János