Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Sport

Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Több mint 100 évre nyúlik vissza az egyesület megalakulása

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. szeptember 7., szombat
Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Folytatódik a Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk, ami a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük.

Fotó: Fortepan

 

A megalakulás

A Szegedi Vasutas Sportegyesület 1919 július 5-én alakult meg. Ami érdekes, hogy már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ volt Szeged.

Thékes István az SZVSE fönnállásának 75. évfordulójára könyvet publikált, összegyűjtve és feldolgozva a háromnegyed évszázad legjelentősebb eseményeit, eredményeit. Könyvéből idézzük az alapításról szóló korabeli tudósítást:

A Szegedi Vasutasok Sportegyesülete folyó hó 5-én (1919. július) tartotta alakuló közgyűlését, melyen impozáns vasutas tábor jelent meg. Miután egyhangúlag határozatilag kimond-ták megalakulásukat, a következőképpen választották meg a tisztikart. Itt következik a fölsorolás. Elnök, pontosabban társelnökök: Gottlieb Béla, Kátai Gyula és Vermes Jenő. Igazgató:  Vőneki Ferenc. Főtitkár: Krausz Lajos. Titkár: Németh József. Pénztáros: Tajthy József. El-lenőrök: Bérczy István, Juhász József és Klonkay Gyula. A taglétszám 450 fő, ami jelentős e-gyesületté avatja már alakulásakor az SZVSE-t.

 

Az egyesület korai évei

Négy évvel a megalakulás után, 1923-ban szerepeltek először a klubnál az atléták. A korabeli értékelés szerint a szegedi vasutasok a hosszútáv specialistái lettek, a magyar bajnokságokon is ezeken szerezve érmeket, míg a kerületben abszolút uralkodókká váltak.

A szakosztály még ma is, történetének 101. esztendejében is működik, a cikksorozat egy külön részében írunk még erről bővebben. Ugyanezen év decemberében jégpályát nyitott az SZVSE.

A megalakulás után öt évvel már új vezetőség volt egyesület élén. 

Az elnök Wittchen Emil volt, Kneffel Sándor és Vőneki Ferenc társelnökök segítették munkáját. A főtitkár Poós Pál, a titkár Ács Sánta Mihály, a pénztáros Bodnár János, az igazgató Bánhidy Zoltán, a mérnök Karlik Ignác, az ügyész dr. Csukay Endre, a jegyzök Csala Ferenc és Luy Egyed volt. Drágosi János, Juhász József és Tétsy Géza töltötte be a három ellenőr szerepét.

 Ebben az esztendőben a futballisták első nagy sikerüket ünnepelhették, az országos bajnokság szegedi alosztályában első lettek, megelőzve a nagy múltú SZAK-ot, erről is majd bővebben értekezünk a sorozat egy másik részében.

Fotó: Fortepan

 

További szakosztályok alakultak

Az 1926-os év különleges és rendkívül fontos volt az SZVSE életében, ugyanis három újabb három szakosztály alakult: a kerékpár, a torna és az úszás kapott helyet a sportágak palettáján.

Ezt követően három évvel, 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, majd újabb három esztendőt követően, 1932-ben az ökölvívóké. A súlyemelők és a teniszezők 1934-től is örülhettek az egyesületen belüli önállóságuknak, a szakosztályuk alapításának. 

Ekkor a MÁV üzletigazgatója, dr. Veress Gábor a díszelnök, elnök pedig Szilágyi Ferenc, társelnök Uy Sándor. Az elnökség további tagjai: Bakos Béla, Bérczy József, Bertók Mihály, Bokor Ferenc, Czeglédy József és Kneffel Sándor voltak.

 

A stadion megnyitása

Az egyik legnagyobb nap az egyesület történetében az 1937. június 20-hoz köthető. Ezen a napon nyitották meg az eseménynek megfelelő ünnepélyességgel a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.

A korszak egyik jelentős sportújságírója így méltatta a pályát:

Külön fejezetben kell megemlékeznünk a Kossuth Lajos sugárúti Vasutas Stadionról, amely 1936-ban épült, több mint 200 000 pengő költséggel. A derék vasutasok erejüket meghaladó áldozatkészséggel olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nincs több az országban. A legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés, futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok és mindezek mellett vasbetonból készült, hatalmas tribün, fedett állóhely áll a sportolók és a közönség rendelkezésére. Szeged város egyik dísze, büszkesége ez a sporttelep.

SZVSE pálya, Szeged, 1980. (Fotó: Fortepan/Varga János)


A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket. Majd hosszú kihagyás után az 1984-85-ös szezonban szerepelt újból élvonalbeli csapat a stadionban, a SZEOL AK hazai stadionjaként szolgált, amíg saját létesítményét felújították.

A sorozat következő részében innen folytatjuk.

Borítókép: Fortepan

 

Szegedi Sporttörténelem Szeged SZVSE

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo