Sport

Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Több mint 100 évre nyúlik vissza az egyesület megalakulása

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. szeptember 7., szombat
Szegedi Sporttörténelem: az SZVSE története I. rész

Folytatódik a Szegedi sporttörténelem című cikksorozatunk, ami a huszadik és a huszonegyedik század legjelentősebb és legemlékezetesebb sporteseményeit, sportsikereit és Szeged legpatinásabb sportklubjainak történetét dolgozza fel. A sorozat következői részeit a Szegedi Vasutas Sportegyesület történelmének szenteljük.

Fotó: Fortepan

 

A megalakulás

A Szegedi Vasutas Sportegyesület 1919 július 5-én alakult meg. Ami érdekes, hogy már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ volt Szeged.

Thékes István az SZVSE fönnállásának 75. évfordulójára könyvet publikált, összegyűjtve és feldolgozva a háromnegyed évszázad legjelentősebb eseményeit, eredményeit. Könyvéből idézzük az alapításról szóló korabeli tudósítást:

A Szegedi Vasutasok Sportegyesülete folyó hó 5-én (1919. július) tartotta alakuló közgyűlését, melyen impozáns vasutas tábor jelent meg. Miután egyhangúlag határozatilag kimond-ták megalakulásukat, a következőképpen választották meg a tisztikart. Itt következik a fölsorolás. Elnök, pontosabban társelnökök: Gottlieb Béla, Kátai Gyula és Vermes Jenő. Igazgató:  Vőneki Ferenc. Főtitkár: Krausz Lajos. Titkár: Németh József. Pénztáros: Tajthy József. El-lenőrök: Bérczy István, Juhász József és Klonkay Gyula. A taglétszám 450 fő, ami jelentős e-gyesületté avatja már alakulásakor az SZVSE-t.

 

Az egyesület korai évei

Négy évvel a megalakulás után, 1923-ban szerepeltek először a klubnál az atléták. A korabeli értékelés szerint a szegedi vasutasok a hosszútáv specialistái lettek, a magyar bajnokságokon is ezeken szerezve érmeket, míg a kerületben abszolút uralkodókká váltak.

A szakosztály még ma is, történetének 101. esztendejében is működik, a cikksorozat egy külön részében írunk még erről bővebben. Ugyanezen év decemberében jégpályát nyitott az SZVSE.

A megalakulás után öt évvel már új vezetőség volt egyesület élén. 

Az elnök Wittchen Emil volt, Kneffel Sándor és Vőneki Ferenc társelnökök segítették munkáját. A főtitkár Poós Pál, a titkár Ács Sánta Mihály, a pénztáros Bodnár János, az igazgató Bánhidy Zoltán, a mérnök Karlik Ignác, az ügyész dr. Csukay Endre, a jegyzök Csala Ferenc és Luy Egyed volt. Drágosi János, Juhász József és Tétsy Géza töltötte be a három ellenőr szerepét.

 Ebben az esztendőben a futballisták első nagy sikerüket ünnepelhették, az országos bajnokság szegedi alosztályában első lettek, megelőzve a nagy múltú SZAK-ot, erről is majd bővebben értekezünk a sorozat egy másik részében.

Fotó: Fortepan

 

További szakosztályok alakultak

Az 1926-os év különleges és rendkívül fontos volt az SZVSE életében, ugyanis három újabb három szakosztály alakult: a kerékpár, a torna és az úszás kapott helyet a sportágak palettáján.

Ezt követően három évvel, 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, majd újabb három esztendőt követően, 1932-ben az ökölvívóké. A súlyemelők és a teniszezők 1934-től is örülhettek az egyesületen belüli önállóságuknak, a szakosztályuk alapításának. 

Ekkor a MÁV üzletigazgatója, dr. Veress Gábor a díszelnök, elnök pedig Szilágyi Ferenc, társelnök Uy Sándor. Az elnökség további tagjai: Bakos Béla, Bérczy József, Bertók Mihály, Bokor Ferenc, Czeglédy József és Kneffel Sándor voltak.

 

A stadion megnyitása

Az egyik legnagyobb nap az egyesület történetében az 1937. június 20-hoz köthető. Ezen a napon nyitották meg az eseménynek megfelelő ünnepélyességgel a Vasutas Stadiont, melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez.

A korszak egyik jelentős sportújságírója így méltatta a pályát:

Külön fejezetben kell megemlékeznünk a Kossuth Lajos sugárúti Vasutas Stadionról, amely 1936-ban épült, több mint 200 000 pengő költséggel. A derék vasutasok erejüket meghaladó áldozatkészséggel olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nincs több az országban. A legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés, futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok és mindezek mellett vasbetonból készült, hatalmas tribün, fedett állóhely áll a sportolók és a közönség rendelkezésére. Szeged város egyik dísze, büszkesége ez a sporttelep.

SZVSE pálya, Szeged, 1980. (Fotó: Fortepan/Varga János)


A pálya a második világháború idején mutatkozott be az élvonalban, elsőként 1941-ben játszottak itt NB1-es mérkőzéseket. Majd hosszú kihagyás után az 1984-85-ös szezonban szerepelt újból élvonalbeli csapat a stadionban, a SZEOL AK hazai stadionjaként szolgált, amíg saját létesítményét felújították.

A sorozat következő részében innen folytatjuk.

Borítókép: Fortepan

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.