Vasárnapi kávé - Kemény Dénes: a nyomás az ellenfeleken volt

Az érzés az abszolút eltérő, de az érzésnek a súlya, vagy a hatása, jelentősége, abban nem lehet különbséget tenni

Az első alkalom az nagyon-nagyon különleges volt, mert senkinek nem volt, és mindenki nagyon vágyott rá.

Lehet, hogy könnyebb volt nekem a dolgom, hogy ez nem adatott meg, mint úgy irányítani egy csapatot, hogy megvan már a játékos aranyérem, ami egy bizonyos olyan távolságot vagy árkot tud jelenteni a játékosok és az edzők között, ami nem segít. 

Az első olimpiai ciklusban a győzelmi elvárása a sporttársadalomnak, az egy feszültséget jelentett a csapat számára. Tehát a saját igények, hogy győzzünk mérkőzéseken, győzzünk világversenyeken, azok megvoltak, de az, hogy még több millió szurkoló is ezt szeretné tőlünk, az nyilvánvalóan egy plusz feszültséget okozott. De ez a plusz feszültség a lehető legjobb teljesítményt hozta ki a játékosokból.

 Ott már azt láttam az ellenfelek szemében, hogy ezek a rohadtak, ezek itt mindig meg szokták nyerni ezt az olimpiát, és megint itt vannak.

Ha a nyomásról beszélünk, az inkább az ellenfeleken volt, minthogy rajtunk lett volna az a felelősség, hogy újból aranyat nyerjünk. Megvédeni nem kellett a korábbiakat, azt az ember a biztonsági céggel lerendezte, akkor a betörést el tudta kerülni, és megmaradtak az érmei. Nem megvédeni kellett, hanem újabbat szerezni mellé, nyerni mellé, és ez ugye további két alkalommal sikerült az elsőt követően.

Igazából ez az első perctől kezdve megvolt, mert azzal, hogy én lettem a szövetségi kapitány, én az édesapám junior kapitányi pozíciójából fakadóan nagyon jól ismertem az utánpótlást, még az olaszországi évek alatt én nyaranta eljártam a felnőtt világversenyekre is, meg az utánpótlásra is. A felnőttre azért, mert szakmailag akartam fejlődni, az utánpótlásra pedig azért, mert apámnak szurkoltam. Képben voltam a gyerekekkel, a fiatalokkal. Úgyhogy már az első olimpiai ciklusban az atlantai csapat szerintem válogatott szempontból fontos játékosait, és a junior válogatottból belépő fiatalokat, többek között egyébként Szegedről, Fodor Rajmit, Kiss Csabát, Molnár Tamást össze tudtam úgy építeni, hogy már a Sydney-i csapat egy heterogén korfa mentén kialakult csapat volt.

Úgyhogy az, hogy Sydney és Athén között négy új játékos került be, Athén és Peking között újból négy új játékos, az már, azt kell mondjam, hogy új gyakorlat volt, mert végig mentünk folyamatosan. Ebben tapasztalata volt a játékosnak is, meg nekem is, hogy hogy kell úgy beépíteni a fiatalokat, hogy az zökkenőmentes legyen és hasznos.

Ha fontos a szeretet, akkor az az edző irányából a játékosok felé, és hogyha a játékos ezt nem érzi, akkor az probléma lehet. Miután a felelősség leginkább az edző vállán van, nagyon feszült, és sokszor érezhetik ezt a fajta feszültséget a játékosok a szeretet hiányának, miközben a kettőt szét lehet abszolút választani, pláne esetleg egy-egy vereség után. Nyilvánvaló, hogy az edző érezve a saját szerepét, lehet, hogy napokig tart, hogy ebből kilábal. Ilyen típusú problémánk szerintem nekünk nem volt, ami a játékosok egyéb problémáit jelentette.

 de igazából beavatkozni erővel ezekbe nem lehetett.

El kell fogadni, hogy nagyon-nagyon sűrű a mezőny. Akkor, amikor megnyertük nyáron Japánban a világbajnokságot, akkor nekünk az természetes, hogy a magyar csapat világbajnok, és kész. Miközben nagyon nehéz mérkőzésen egy góllal vertük meg a negyeddöntőben az amerikaiakat, a legvégén fordítva vertük meg egy góllal a spanyolokat, a döntőben pedig büntetőkkel nyertünk. Na most, ezek az egy gólok, ezek most nem voltak mellettünk a dohai világbajnokságon, itt a csapat hetedik lett, úgyhogy azt gondolom, hogy az, hogy esélyesek vagyunk, az nagyon fontos.

Olyat még nem láttam, hogy nem esélyes nyerjen, olyat már láttam, hogy nem esélyes ezüst vagy bronzérmes. Mi esélyesek vagyunk, de azt tudomásul kell venni, hogy az első nyolc-kilenc csapat között egy gól van, és egyszer jól jött nekünk ez az egy gól, egyszer nem jött annyira jól. Most mindenki nulláról indul, úgyhogy azok között vagyunk, akik nyerhetnek.