Földre szállt csillagok Szegeden: a magyar űrhajós páros tartott előadást a TIK-ben
Kiderült, hogyan lesz valaki asztronauta! Szegedre látogatott a magyar űrhajós páros.
Szeged rendhagyó látogatókat fogadott, ami azonnal a helyi oktatás és tudomány fókuszába helyezte a világűr meghódításának kérdését. Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa, és tartalékosa, Cserényi Gyula egy teljes napot töltöttek a városban, ahol előadást tartottak több száz diáknak, köztük a SZTE Juhász Gyula, a SZTE Báthory István és a Kossuth Lajos Általános Iskola tanulóinak. A találkozó célja az volt, hogy első kézből mutassák be a Hunor Program kíméletlen kiválasztási folyamatát és a kiképzés drámai részleteit. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által végzett, űrállomáson járt muslica-kísérlet miatt a város számára a téma kiemelten releváns.
Űrhajós kiképzés: Két év iskolapad és „Rambo-módra” túlélés
A diákok számára talán a legmeglepőbb bepillantást a kiképzés „iskolai” része jelentette. Kapu Tibor beszámolója szerint idejük 60 százalékát, mintegy
két és fél évet tölthettek az iskolapadban, olyan tantárgyakkal, mint asztrofizika, bolygómechanika és még orosz nyelvet is tanultak.
Ezután következett a gyakorlati rész, amely lényegében Rambókká képezte ki a jelölteket. Cserényi Gyula kiemelte, hogy a fizikai felkészítés során nagy erőhatásoknak tették ki őket, melynek részeként még vadászrepülő képzésen is átestek. A felkészítés célja az volt, hogy minden eshetőségre – például a tervtől eltérő visszatérésre – felkészüljenek.
Medvék elleni harc és a vízbe süllyedt helikopter
A túlélőképzés nem csak a fizikai határt feszegette, hanem a legszélsőségesebb helyzeteket is szimulálta. Cserényi Gyula szerint megtanultak gépet vezetni, tűzgyújtást, és felkészültek a medvék elleni harcra is. De talán a legmegdöbbentőbb elem a vízi túlélés volt: begyakorolták, hogyan kell víz alá merült helikopterből kimenekülni.
Ez a fajta felkészültség rengeteg magabiztosságot ad, hangsúlyozta Kapu Tibor, ami kritikus lehet egy több napos, kevés alvással és étellel járó izolációs tréning során is.
Az űrhajós elmondása szerint ezek a kihívások alapjaiban formálják át az űrhajós jelöltek önmagukról alkotott képét.
Magyar zászló a szkafanderen
Kapu Tibor gyermekkori álmáról is mesélt: válogatott sportolóként akart címeres mezt viselni. Mosolyogva jegyezte meg, hogy a magyar zászló viselése a szkafanderén „talán még ennél is menőbb”. A küldetés, melynek során a 32 napos karantént követően végül eljutott az űrbe élete legnagyobb élménye volt, amit bármikor megismételne. Ez az utazás nemcsak a technikai feladatokról szólt, hanem alapvető emberi tevékenységek (mint az evés vagy a tisztálkodás) újra megtanulásáról is, miközben naponta 16-szor látta egyszerre a Föld sötét és világos oldalát – ez a kékes határvonal volt a kedvenc látványa.
Az űrmuslicák öröksége
Kapu Tibor és Cserényi Gyula szegedi programja a diákok számára egyértelmű üzenetet hordozott:
a tudomány és a kitartás a kulcs a legmagasabb célok eléréséhez is.
A TIK-ben tartott délelőtti előadás után nem feledkeztek meg a helyi tudományos eredményekről sem: meglátogatták az SZTE kutatólaborjában azokat az űrmuslicákat, amelyek velük jártak az űrállomáson. Ez a momentum erősíti Szeged szerepét a magyar űrprogramban, hisz a város egyeteme és kutatói közvetlen módon járulnak hozzá a küldetés sikeréhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
