Kapu Tibor Szegeden: vadászpilótától űrhajósig +videó
A különleges előadást tartott a második magyar űrhajós. Szegeden számolt be űrbéli élményeiről Kapu Tibor.
Nem mindennapi élmény várta azokat, akik október 13-án ellátogattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) József Attila Tudományos és Információs Központjába: az Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa, Kapu Tibor, Magyarország második űrhajósa Szegedre érkezett és személyesen mesélt az űrben szerzett tapasztalatairól. Mellette Cserényi Gyula, a HUNOR-program kiképzett kutatóűrhajósa is megszólalt – ő volt az, aki a Földről kísérte figyelemmel társa minden egyes mozdulatát.
A két magyar űrhajós közös szegedi előadása nemcsak tudományos szempontból ígérkezik különleges alkalomnak, hanem emberi történeteik miatt is. Kapu Tibor saját bevallása szerint az űrutazás minden pillanata megváltoztatta a Földhöz fűződő viszonyát, és úgy tért vissza, hogy újra kellett tanulnia a gravitációt – de legalább ennyire fontos számára, hogy személyesen ossza meg élményeit a következő nemzedékekkel.
Kapu Tibor: vadászpilóta helyett űrhajós
Az előadás elején Kapu Tibor elmondta, hogy gyermekkorában vadáspilóta szeretett volna lenni, ez volt minden vágya, ebben az álmában édesanyja is támogatta. Mint mondta:
Édesanyám megvett minden TopGun magazint...olvasni sem tudtam még, de a képek azok nagyon menők voltak benne
Az élet azonban úgy hozta, hogy inkább a mérnöki pályát választotta, hiszen a fizika és a matematika már akkor is közel állt hozzá.
Cserényi Gyula elmondta, hogy ő már szélesebb skálán gondolkozott, tervei között volt többek között az autóversenyző, a sebész és a mérnök is.
Több száz jelöltből százan
Kapu Tibor elmondta, hogy hosszú kiválasztási folyamaton mentek keresztül: először 271 jelöltből lettek százan, majd egy újabb forduló után 44-en. Az egészségügyi fordulóban pedig már csak 25-en maradtak, mely után 8-an maradtak. Felméréseket és interjúkat követően pedig Kecskeméten egy Grippen vadászgépbe ültették be őket. Ezzel a G-tűrést és a katonai környezetben való viselkedést tesztelték.
A kiképzés ezen szakaszában, ahol már csak 4-en maradtak, az űrjogtól kezdve az űrbiológián át oroszig szinte mindenről kaptak képzést - mesélte Kapu Tibor.
Cserényi Gyula és Kapu Tibor is hangsúlyozták, hogy egy nagyon komoly és feszített felkészítés zajlott Magyarországon, majd mikor átkerültek Houstonba, egy másik, "csiszoltabb" környezetbe kerültek.
Az élet Houstonban
Cserényi Gyula elmondta, hogy ő szerencsésebb helyzetben volt, hiszen családja is ott volt a kiképzés közelében, mikor Kapu Tiborral ketten kiköltöztek a kiképzésre Texasba. A sűrű és összetett magyarországi képzés után itt már egy gyakorlatiasabb képzés került előtérbe.
Az űrrepülés nem szétválasztható a légköri repüléstől
Kapu Tibor elmondta, hogy a kiképzés során - melyet a gyakorlat is alátámasztott - az űrrepülés nem sokban különbözik, sőt szét sem választható a légköri repüléstől.
Kísérletek az űrben
A HUNOR Magyar Űrhajós Program párosa beszámolt arról is, hogy rengeteg munka volt a kutatások mögött - többek között az SZTE-ről indult űrmuslica kísértlet mögött is - és ehhez kellett mindenkinek a segítsége, a muslicákat feljuttató Kapu Tibortól a folyamatokat figyelő- és segítő Cserényi Gyulán át a kutatókig.
A szegedről indult muslica-kísérletről elmondták, hogy az a hosszabb űrutazások elérésében is fontosak, hiszen most is tudták vizsgálni olyan egyedek viselkedését az űrutazásban, amelyek átélték, és olyanokét is, akik még csak az űrállomáson keltek ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
