Hazai horgászvizeken: élmény harcolni a halakkal, azonban előfordul hogy nincs kedvük hozzá

A horgász cikksorozatunk e szombati részében egy olyan témát boncolgatunk, amelyről azért már bővebb tudással rendelkezik a mai horgász, viszont rejtelmek akadnak, kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban. Az kerül terítékre, hogy a horgászatra, halfogásra, kimondottan a halak étvágyára mikor, milyen és mekkora mértékű hatással bír az időjárás. Ez a tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy igazi élmény legyen a horgászat.

Akárcsak az ember napját, hangulatát, úgy a halak kedvét és étvágyát is befolyásolja az időjárás. Nagyon sok mindentől függ a pikkelyesek, sőt ezen belül a különböző halfajok táplálkozási motivációja. Ez nyilván nagyban befolyásolja a horgász aznapi eredményét. 

Néhány általánosság megfogalmazható, de mint minden szabálynál itt is vannak bőven kivételek. A halak étvágyát röviden összefoglalva, felsorolva a következő tényezők befolyásolják:

• évszak, napszak, a nappalok és az éjszakák hossza,
• holdjárás,
• szélirány és erősség,
• hideg és meleg időjárási frontok,
• légnyomás, légnyomásváltozás,
• fényerősség, napfény, az átvilágított vízréteg vastagsága, átlátszóság,
• a víz és a levegő hőmérséklete, hőingadozás mértéke, vízállás,
• a víz oxigén ellátottsága, a vízben lévő szerves anyag mennyisége,
• a víz sodrásának erőssége,
• az áradás és apadás gyakorisága, időtartama,
• az adott horgászvíz természetes táplálékbázisa,
• a horgászvízben élő halak életkora, egészségi állapota,
• a horgászvízben esetlegesen meglévő szennyező anyagok mértéke,
• a horgászvízbe betelepített tájidegen halfajok és az őshonos halfauna egymás melletti megférésének körülményei (elegendő táplálék, ivadékkárosítás),
• mesterséges horgászvizek etetése.

Meleg vagy hideg front?

Kedvezően hat a halak étvágyára minden frontváltozás, hozzátéve, hogy a hidegfront esetében nagyobb a fogási eredmény. A frontváltozás előtti napokban alacsony, de a frontok ideje alatt és közvetlenül utána megjön a halak étvágya. 

A melegfront, bár légynyomás csökkenést okoz, a hőmérséklet emelkedéssel mégis fokozza a pikkelyesek étkezési kedvét. 

A békés halak napokkal a légköri frontbetörések előtti napokban abba hagyják a táplálkozást. Az időjárási frontoknak a ponty étvágyára és viselkedésére gyakorolt hatása, az évszak és a napszak függvényében változik. Hidegfront betörés előtt néhány nappal déli-délnyugatira fordul a szél, a levegő páratartalma jelentős mértékben megemelkedik, csökken a légnyomás.

A front átvonulásának ideje és intenzitása nagymértékben függ az adott terület földrajzi fekvésétől, hőmérsékletétől, páratartalmától. A légmozgás hatására a különböző hőtartalmú vízrétegek keveredhetnek. A hirtelen légnyomáscsökkenés következtében mérgező gázok, mint például a metán, szabadulhatnak fel az iszapból, melyek csökkentik a víz oldott oxigéntartalmát.

Ennek közvetlen következményeként a halak a táplálkozás szempontjából inaktívvá válnak, így az eléjük helyezett csalik sem keltik fel érdeklődésüket. 

Az átvonulás ideje alatt és közvetlenül utána azonban ismét intenzíven táplálkoznak a halak. Az ebben az időszakban lehulló csapadék és az erőteljes légmozgás oxigénnel dúsítja a vizet, így a halak, főként a pontyok viselkedése is alapvetően megváltozik. Felgyorsul a vérkeringésük és az anyagcsere-folyamataik, gyakran kiugranak a vízből, elárulva tartózkodási helyüket, ezáltal a kapások is gyakoribbá válhatnak.

Minden évszaknak megvan a sajátossága

Az internet világában már rendelkeznek annyi információval a horgászok, hogy tudják: mire és hogyan horgászhatnak télen, mi a teendő tavasszal, a horgászidény kezdetekor, nyáron és ősszel a főszezonban. 

A téli horgászat annyival másabb a többi évszakhoz képest, hogy finomítani kell a horgászmódszert, amivel a halakat a csalihoz csábítják. A hideg vizekben kicsit máshogy kapnak a halak, mint ami a megszokott: óvatosabbak, és kevesebbet táplálékkal is beérik. A csalikat, etetőanyagokat is gondosabban kell összeválogatni. Érdemes méretben más, ízben és színben pedig az erőteljesebbekhez nyúlni. 

A tavaszt a szeszélyes időjárás, lassan emelkedő vízhőmérséklet, még az olykor étvágytalan pontyok jellemzik. Aki ezen évszak korai szakaszában próbálja becserkészni a pikkelyeseket, annak bizony a fenti jelzők ismerősek lehetnek. Kellőképpen felkészültnek kell lenni a sikerhez, viszont olykor hiába a tudás és a kitartás, 

Nyáron, a gyönyörű napsütéses időben szinte bűntudata van az embernek bent maradni a házban, ilyenkor minden horgász fejében megszólal a kis hang: vár a vízpart!. Azonban nem szabad megfeledkeznie senkinek arról, hogy a halakat is megviseli a magas hőmérséklet, emiatt különösen oda kell figyelni rá, hogy a megfelelő helyen és technikával próbálja a horogra csalni őket a horgász. A meleg levegő következtében a tavak vize is egyre melegebb ezen időszakban.

Sok tényező, szerteágazó részletek

A szél erőssége és iránya meghatározó a horgász számára. A legtöbben arra voksolnak, hogy erős szélben nem érdemes halfogással próbálkozni, viszont a gyenge, vizet fodrozó szellő azonban kedvezően hathat. Állóvizeken mindig széllel szembe dobjuk be a csalit. 

Télen a ponty mindig a tó legmelegebb pontját keresi. A nyári hónapokban a ponty legvalószínűbben a fújás irányában lévő parthoz lesz közel, függetlenül attól, hogy a szél meleg vagy hideg. Ennek a magyarázata lehet, hogy nyáron a víz oxigéntartalma kicsi, ezért a halak azt a helyet keresik, ahol legtöbb az oxigén.

A szél megmozgatja a vizet, aminek következtében az oxigén eljut a mélyebb rétegekbe is. A vízmozgás következtében nem csak oxigén termelődik, hanem az elpusztult rovarok, a táplálék is a mélybe sodródik a felszíni rétegekből.

A víz hőmérsékletének növekedésével arányosan az emésztés időtartama is rövidebb, tehát a halak gyakrabban vesznek föl táplálékot. A levegő hőmérsékletének másodlagos szerepe van a halak kapókedvére, de nem hanyagolható el, hiszen a halak a legkisebb hőingadozást is megérzik, és ezt a mikro ingadozást a levegő idézi elő a vízben.
A légnyomás-ingadozásnak különös szerepet tulajdonítanak a horgászok. A stabil, változatlan légnyomás kedvező, de még kedvezőbb az enyhe emelkedés. A süllyedő légnyomás akadályt gördíthet a sikeres horgászat útjába. 

Zivatarban, esőben nem célszerű horgászni, de közvetlen előtte ajánlatos, mert a halak a zivatar előtt pár órával hihetetlenül fölélénkülnek. Az elvonuló zivatar utáni csendben is szintén sok a kapás, jó fogás ígérkezik a parton várakozó pecások számára.

Folyóinkon az áradásnak, apadásnak van kiemelkedően étvágy befolyásoló. Tavasszal és nyáron az enyhe áradás élelemszerzésre serkenti a halakat, ősszel a hasonló arányú apadásnál is eredményes lehet a horgászhat. A stagnálás pedig mindenkor kedvezőtlen a halfogásra.

A fény és megvilágítás fontossága. Derült időben a fényre érzékenyebb halakat a mélyebb, árnyékos helyeken találhatjuk meg, de általában a borongós idő kedvezőbb más halfajok megakasztására, főleg a ragadozókra.

A víz oxigéntartalma is az emésztéssel kapcsolatos, pont mint a víz hőmérséklete. Minél nagyobb az oldott oxigéntartalom a vízben, annál gyorsabb az emésztés lefolyása, s a halaknak több táplálékra van szükségük.

Élmény, és ne unalom legyen a horgászat

Annak érdekében, hogy a horgász ne maradjon hoppon a vízparton, érdemes a szolunáris naptár előrejelzését figyelemmel követnie. Ez John Alden Knight elmélete alapján segíthet a fogási sikeresség növelésében. 

Így összesen három tényező maradt, amelyeket tovább tanulmányozott: a Napot, a Holdat és az apály-dagály jelenséget. Knight rájött, hogy a fogásokat eredményező időpontok egybeesnek azzal, amikor a Hold és a Nap együttes vonzereje a legnagyobb. A szolunáris naptárról a horgásztársadalom megosztóan gondolkodik. Egyesek készpénznek veszik, míg mások legyintenek rá, vagy még nem is hallottak róla, mégis sikeresek a horgászatban.