Hazai horgászvizeken: a vármegye mesterségesen kialakított horgász szentélyei

A horgász cikksorozatunk előző részében a Maros és a Hármas-Körös rejtelmeibe nyerhettek betekintést az olvasók. A sorozat negyedik számában Csongrád-Csanád vármegye azon mesterségesen kialakított vízterületeivel foglalkozunk, melyeken a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) rendelkezik, és biztosít jelentős horgászati értékeket.

Egy elszigetelt, hangulatos, reverzibilis vízterület

Algyő külterületén helyezkedik el a Tisza töltés és Irma majori híd közötti területen lévő főcsatorna szakasz. Vásárhely központjától mindössze 15 kilométerre található a horgászhely, amely az egyik leghangulatosabb térségben. 

A könnyedén megközelíthető Algyői Főcsatorna a városok zajától tökéletesen elszigetelt a partját övező fák lombjai révén. A partját idős fűzfák szegélyezik, medre egyenes lefutású, hol keskeny, hol kiszélesedő területrészekkel tagolt. Teljesen természetes érzetet kelt a víz, annak ellenére, hogy jellegét tekintve mesterséges vízterület.

A vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan mesterségesen biztosítja, és szabályozza.

A csatorna területe 2,5 hektár, átlag vízmélysége 1-2 méter körül. Évente néhány mázsa halat, főleg pontyot telepítenek a csatornába. A vízterület fogható őshonos halfajai között szerepel a ponty, csuka, harcsa, süllő és a különféle keszegfélék. Továbbá horogra csalható az amur, kárász, törpeharcsa, balin és még a garda is.

A szép, de nehezen megfogható amurok lakhelye

A szomszédos Fehértói Halgazdaság (SZEGEDFISH Kft.) magasvezetésű vízutánpótló csatornarendszere elkészítésekor, annak anyagárkaképpen keletkezett a 12 hektáros Salakos csatorna. Hossza körülbelül 5 kilométer, átlagos szélessége 20-30 méter, a mesterséges vízterület mélysége pedig a kotort szakaszokon meghaladhatja a 3 métert is.

A Salakos vízterület a Láda Gáspár Horgász Egyesület és a HECSMSZ közös tulajdonában van. A vízen a halászati jogot a Láda Gáspár Horgász Egyesület gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel, a horgászvíz Déli partján lehet.

Az itt szerencsét próbálok szembe találhatják maguk ponty, harcsa, csuka, süllő, kárász, keszegfélék, törpeharcsa, compó és külön kiemelten amur fogással is.

A parti út és a horgászhelyek karbantartását a megyei szövetség munkatársai és az egyesület tagjai végzik, mint ahogy a telepítéseket is közösen koordinálják. A tavaszi és őszi halkihelyezéseken túl a horgászigényeket figyelembe véve időközi telepítések is történnek, elsősorban fogható méretű, 3 nyaras pontyból.

Amiről leginkább ismert lehet a víz, elsősorban az amurfogásairól. Még szeptemberben írtunk a Salakos vizéből partra terelt kapitális amurról, amelynek súlya meghaladta a 10 kilogrammot. Azonban ez a példány nem érkezett egyedül, több fajtatársát is sikerült horogra csalni.

Kardos Márk számolt be a Salakoson szerzett élményeiről.

Több sportág nemzetközi központja

A sport szempontjából többes hasznosítás alatt a 40 hektáron elterülő, mesterségesen kialakított víztározó. Egyik oldalt országos és nemzetközi kajak-kenu versenyeket rendeznek, még ezzel szemben a horgászak élvezik a víz adottságait. Horgászati szempontból is jelentős a Maty-ér versenyszerű hasznosítása, éves szinten tíznél is több nemzetközi, illetve országos horgászversenynek ad otthont a Maty-éri versenypálya, és szinte minden versenyen kiemelkedő fogások születnek.

A kajak-kenu és evezős pályát 1979 és 1981 között készítették el, a megnyitó 1981. június 27-én volt. Itt található a Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központ.

A nyugati partszakasz, ami az evezős versenypálya, az kizárólag a horgászversenyek alkalmával horgászható. A keleti partszakaszra, ami a horgászoldal, az viszont egész évben látogatható a pecások által.

A versenyek alatt akár 180 versenyhorgász egyenlő mederviszonyok mellett mérheti össze halfogási tudását, emellett a horgászoldal természetes parti horgászhelyei kellemes kikapcsolódást biztosítanak minden horgász számára.

A tározó átlagos vízmélysége 2 méter, legmélyebb pontja a déli zárógátnál 2,7 méter. A tározó vízpótlása északi irányból a Tiszából, a Matyér-subasai- és a Matyér-fehértói csatornákból biztosítható. A víz leengedése déli irányban a Matyér-subasai főcsatornán keresztül a Gyálai Holt-Tiszába valósulhat meg. A vízcsere évente többször, elsősorban a tavaszi és nyári időszakban történik meg.

2019-ben a megyei szövetség saját termelésű pontyállományából megkezdte a Maty-ér újra halasítását. Az országos intervenciós pontytelepítési program keretein belül több mint 100 mázsa háromnyaras tükrös pontyot telepítettek.

A halgazdálkodási tervben foglalt halfajok és mennyiségi előírások betartásával több korosztályban ponty, keszeg, compó, csuka, balin, fogassüllő halfajok telepítéseit rendszeresen. A tározó haleltartó képességéhez igazítva, a horgászok és a versenysport elvárásainak figyelembe vételével végzik mindezt.

Borítókép: Bence Szlovák