Drámai küzdelem után, magyar örömünnep

„Mi van Bánhidivel?”
„Játszik Bence?”

A kérdés ami szurkolót és újságírót egyaránt foglalkoztatott, és mire egyértelmű választ nem kaptunk, lévén a belemelegítés első szakaszában a magyar kispadon csevegett kedélyesen a stábtagokkal. Majd melegített kicsit és visszaült... Ami viszont ekkor már biztos volt, hogy ugyanaz a négy játékos, Borbély Ádám, Nagy Bence, Sunajko Stefan és Győri Mátyás nem lesz ott a magyar keretben-utóbbi a csarnokba sem jött el, mivel pozitív koronavírus teszt után elkülönítették a csapat szállásán. A hollandok elleni vereség után „egyszerű” volt a képlet: újabb magyar vereség az egyenértékű a kieséssel.

Nem úgy indult a meccs, ahogy azt szerettük volna, támadásban sorozatos hibák után a portugálok lényegesen higgadtabb játékkal az 5. percben már 3-0-ra vezettek. Máthé Dominik ugyan hétméteresből szépített, de közelebb nem kerültünk az ellenfelünkhöz. A 11. percben emberelőnybe kerültünk, és ha nem is könnyen, de sikerült feljönnünk egy gólra. Azonban továbbra is érthetetlen görcsös volt minden pályára lépő játékos. (12. perc: 5-4)

Jött is a portugál időkérés, majd egy újabb kiállítás náluk, amit Topic Petar váltott gólra. Igaz ugyan, hogy a túloldalon emberelőnyben kaptunk gólt, de mégis sokkal biztatóbb volt a játékunk, mint a holland meccs akármelyik pillanatában is. A félidő felénél jártunk amikor Sipos Adrián halászott labdát, amivel Pedro Rodríguez rohant kapura, a gólt némi videózás után egy újabb portugál kiállítás kíséretben megadták a bírok, amivel átvettük a vezetést. Először volt nálunk az előny az Eb-n, 75 perc 7 másodpercet kellett rá várni. (16. perc: 6-5)

Mintha egy másik magyar válogatott játszott volna a pályán mint eddig. Szép fokozatosan a kezükbe vették az irányítást és ha nem is hibátlan játékkal, de maguknál tartották a vezetést. Ehhez kellett a kapuban néhány parádés védés Mikler Rolandtól és lényegesen precízebb és bátrabb támadójáték, mint amit az első meccsen láttunk. (24. perc: 12-10)

Egy pillanatra ugyan megdöccent a gépezet, a nagyobb bajt elkerülendő időt is kért válogatottunk. A kisebb lendületet kapó portugálokat nem sikerült azonban megakasztani, így a félidő végén minden apró és nagyobb hibánkat is kihasználva átvették a vezetést. (30. perc: 15-14)

A szünet után gyorsan átvette a vezetést válogatottunk, elsősorban Máthé Dominik és Lékai Máté volt elemében. Az, hogy nem sikerült növelni az előnyünket és a portugálok rendere egyenlíteni tudtak, az a támadásokhoz képest kevésbé stabil védekezésünk kritikája volt. (40. perc: 21-21)

Ahhoz, hogy egyről kettőre lépjünk Székely Márton két bravúros védése, illetve Lékai Máté és Pedro Rodríguez gólja kellett. A hullámvasútnak nem volt vége. Két elpuskázott lehetőséget most az ellenfél váltott gólra, és bár egy támadás erejéig az esély megvolt, hogy hárommal vezessen válogatottunk, a félidő felénél újra döntetlen volt az állás. (45. perc: 23-23)

Nem mondhatni, hogy a legmagabiztosabb és legstabilabb kézilabdát játszotta a magyar válogatott, de legalább az irányítást nem engedte ki a kezéből. Az 50. percre, ha nem is könnyen, de a meccsen először már három góllal vezettünk. A hajrá elején felváltva estek a gólok, ami ebben a helyzetben nekünk tökéletes forgatókönyv volt. De hibák itt sem fértek bele, márpedig nálunk jött már-már menetrend szerint és ismét feljöttek egyre portugálok. (55. perc:28-27)

Sőt hogy a maradék körmünket is le kelljen rágni, szűk percen belül egyenlíttettek is. Kimaradtak itt is ott is lehetőségek, amivel csak fokozódtak az izgalmak. Két perccel a vége előtt Szita Zoltán átlövésből megszerezte a vezetést, amit a portugálok egyenlíteni tudtak hétméteresből. Egy perc volt vissza, amikor Szita Zoltán harcolt ki büntetőt és egy kétperces kiállítást. A hetest Lékai Máté bedobta, ezzel ismét vezettünk. Jöttek a portugálok, Salina nem hibázott, újra egyenlő. Maradt 12 másodperc, és egy magyar időkérés.

A figurát Lékai Máté mondta be az időkérésnél, a közönség egy emberként szurkolt, 29:55-nél Máthét Dominik ment fel lőni, a labda a kapuban kötött ki. Válaszra már nem maradt ideje a portugáloknak. (60. perc: 31-30)

Az elején feltett kérdésre pedig a válasz: most Bánhidi Bence pihenhetett a mérkőzésen, bár valószínűleg szívesebben lett volna a pályán.

Guláyás István, szövetségi kapitány: Sok problémával küzdöttek a portugálok és mi is, ehhez képest nagyon izgalmas mérkőzést játszottunk. Nagyon örülök, hogy csapatunk sokkal nyugodtabban és felszabadultabban játszott, mint csütörtökön, de remélem, még elég sok tartalék van bennünk. Nekünk az jelenti a legnagyobb boldogságot, hogy nagy örömöt tudtunk okozni a szurkolóiknak. Az utolsó időkérésnél Lékai Máté mondta, mit játsszanak a hátralévő másodpercekben, ezzel megkönnyítette a szakmai stáb dolgát, és jól döntött, Máthé pedig pontosan érkezett.

Lékai Máté értékelése a meccs után: