Sport

Hátország: Majó Ádám: CSAPATKÉNT küzdeni közösen, egy irányba!

Hátország: Majó Ádám: CSAPATKÉNT küzdeni közösen, egy irányba!

2016. december 5., hétfő
Hátország: Majó Ádám: CSAPATKÉNT küzdeni közösen, egy irányba!
majo_adam_vitos_gyorgy

Hagyományainkhoz híven ezúttal a Szeged 2011 négy kiemelt utánpótlás korosztályának edzői is mérleget vonnak az őszi idény végén. Az U14-esek "örökvidám" trénerének, Kiss Balázs értékelője után ezúttal az U15-ösök újdonsült vezetőedzője, Majó Ádám(fotónkon a szerző mellett balról) válaszolt a 2016-17. évi kiemelt másodosztályú bajnokság első félévét értékelő kérdéseinkre… - írja honlapján Vitos György, a szegedi futball krónikása.

Az egyik állandó meccsre-járó szülő jellemezte félig viccesen, ám elég találóan a Szeged 2011 nyáron kinevezett U15-ös trénerét az alábbiak szerint... - Milyen volt tegnap?! - Jó! - És várhatóan holnap?! - Jóóó... !! - Nos, ilyen az Ádám, hisz... - MAJÓ!!! Summázva... Máris megszerették őt a Szeged 2011 edzői, vezetői, a fiatalok minden áldozatra kész szülei, de nem utolsósorban maguk a srácok is!

- Mielőtt belekezdenénk hagyományos csapatértékelőnkbe, kérlek beszélj egy kicsit magadról, hogy még jobban megismerjenek az Olvasók!

- Sajnos, több komolyabb sérülés miatt igen fiatalon be kellett fejeznem az aktív labdarúgást... már a húszas éveim elején. Nagy érvágás volt ez az életemben, mert a mindenem volt a foci, és szerencsére a mai napjaimat is ez tölti ki, de immár edzőként, amire tudatosan készültem a sérüléseket követően. Makón nevelkedtem a Maros-menti UFC korosztályos csapataiban, ahol az akkori kiemelt NB II-es bajnokságokban igen szép eredményeket értünk el. Majd igen fiatalon, 18 évesen Kozármislenybe kerültem, elsősorban pécsi tanulmányaimnak köszönhetően, de itt már súlyos sérülések pecsételték meg a sorsomat, majd a pécsi PEAC csapatában játszottam, azonban egy hosszabb kivizsgálást követően orvosi javaslatra fel kellett hagynom az aktív labdarúgással... Ekkor határoztam el, hogy labdarúgó edző szeretnék lenni és célirányosan ehhez a szakmához orientálódtam. Testnevelő-edző (labdarúgó) szakon végeztem a Pécsi Tudományegyetemen. Egyetemi éveim alatt elvégeztem az akkori TF-en, Budapesten a labdarúgó Sportedző képzést, valamint Kecskeméten megszereztem az UEFA B-diplomát. Mivel a jövőben is szeretném tovább képezni magam és UEFA A, majd PRO Licences diplomát szerezni, így játékvezetői vizsgával ugyancsak rendelkezem.

- Mennyi ideje is dolgozol már edzőként?- vágok közbe, de nem jön zavarba.

- Immár lassan 10 éve... Az edzői szakmát szintén Makón kezdtem a Maros-menti UFC csapatainál. Szinte minden korosztállyal dolgozhattam az ovisoktól kezdve egészen az U19-es csapatokig, majd az egyéni képzést vezettem, és besegítettem a szakmai munka irányításába is. Munkám során igen nagy hatással volt rám, és nagyon sokat tanulhattam Ioan Patrascutól, az egykori Stadleres és Honvédos NB I-es edzőtől, valamint Marko Milosevicstől és Beszédes Sándortól. Mind emberileg, mind pedig szakmailag nagyon sokat köszönhetek nekik a mai napig! Hál'Istennek Patrascu Jani Bá'-val Szegeden is kapcsolatba kerülhettem...

-Hogyan jutottál el Szegedre?

- A makói éveket követően a szomszédos Apátfalvára kerültem, ahol a Bozsik-programot és a szakmai munkát vezettem, majd felkértek a felnőtt csapat irányítására. Itt szinte a nulláról kezdtünk el építkezni, és sikerült felépíteni egy olyan labdarúgó piramist, ami évekre meghatározhatja Apátfalva és a környék sportéletét igen hosszú ideig. Húsz gyerekkel indultunk és ma 100 felett van az igazolt sportolók száma! Szerepelnek Bozsik tornákon és lány csapattal is büszkélkedhetnek. A felnőttekkel sikerült megnyerni a megye 3-as bajnokságot és a mai napig a megyei 2. osztályban szerepelnek. Nem kis munkának köszönhetően sikerült feltenni az I-re a pontot, és ha minden jól megy, akkor a település lassan egy minden igényt kielégítő nemzetközi futsal arénával gazdagodhat egy közel 600 milliós beruházásnak köszönhetően! Mindeközben Ioan Patrascu és Tanács Attila többszöri megkeresésének köszönhetően idén nyáron pedig Szegedre kerültem. Szerettem volna összeegyeztetni az apátfalvi és a szegedi munkát, de sajnos, erre nem volt lehetőség, így - elsősorban szakmai szempontok miatt - a Szeged 2011 mellett döntöttem. Minden Gyulán kezdődött... Az U15-ösök is kiváló edzőtáborozáson vehettek részt 2016 nyarán! A Gyulai Vár előtt állnak balról: Majó Ádám vezetőedző, Óvári Ambrus, Pintér Dániel, Vincze Balázs, Vajda Marcell, Vitos György, Kapic Amir, Masa Rajmund, Csonka Csaba. Ülnek balról: Nagy Richárd, Lehocki Dávid, Boskovic Milán, Markovics Levente, Csizmadia László, Dobronoky Viktor és Csúri Martin kapus.

- Mik voltak az idei bajnokság legfőbb célkitűzései a csapatnál?

- A nyáron kissé nehezen indult be a gépezet... Sok volt a nyaraló, mindenki élvezte a nyári szünet által adta lehetőségeket. Szenvedve, döcögősen indultunk, majd a gyulai edzőtábornak köszönhetően összekovácsolódott a csapat és a szakmai stáb is! Innentől kezdve pedig felfelé vezetett az út. Egyre többen jelentkeztek edzéseken, egyre több új arc kapcsolódott be a munkába, és ma oda jutottunk, hogy az U15-ben 25 fős kerettel büszkélkedhetünk. Vannak, akik más egyesületekből érkeztek hozzánk, vannak, akik újrakezdték és vannak olyanok is, akik most kerültek először labdarúgó csapat kötelékébe. Jól indult a szezon, jól kezdtek a srácok! Szerencsére igen hamar vevők lettek az új, kemény munkára és próbáltuk a lehető legprofibb körülményeket megadni, megteremteni nekik, persze, a lehetőségeinkhez mérten. A bajnokságnak úgy vágtunk neki, hogy mindenképp szeretnénk a szezon végén a dobogón zárni és titkoltan a bajnoki címet megszerezni.

- Konkrétan mik valósultak meg ezekből a célokból idén ősszel és melyek voltak a legjobb eredmények?

- Úgy gondolom, hogy az elért eredményeket első sorban azért tudtuk felmutatni, mert sikerült CSAPATKÉNT együttműködve küzdeni a kitűzött célokért. Elégedett lehetek a srácokkal! Nem is tudnék senkit kiemelni egyénileg, és nem is szeretnék, mert ez egy igazi nagybetűs CSAPAT. Játszottunk jó és izgalmas mérkőzéseket. Megfordítottuk az eredményt Gyulán, a Grosics Akadémia elitgárdája ellen és 3-0-ról nyertünk 4-3-ra!! Aki ott volt, az láthatta, hogy mekkorát küzdöttek és fociztak a srácok! A Vásárhely elleni rangadót is 0-1-ről hoztuk 2-1-re, de említhetném az orosházi mérkőzést is, ahol 1-4-ről jöttünk vissza a mérkőzésbe, és 5-5 lett a vége... Hozzáteszem az utolsó utáni pillanatokban kettő az egyben vezettük a kapusra a labdát, de nem sikerült értékesíteni a helyzetet... A kilenc győzelmünk mellett hullajtottunk el fontos pontokat például a Békéscsaba Előre és a SZEOL A ellen is, ahol hiába szorítottuk be végig az ellenfeleinket, csak döntetleneket sikerült elérnünk... A tavasszal és a télen a legnagyobb feladatunk az lesz, hogy a rengeteg egyéni hibát megpróbáljuk kijavítani, és akkor nyerhetőek lesznek ezek a mérkőzések, de természetesen utánpótlásról van szó, gyerekekről, a hibákból pedig tanulni és építkezni kell...

- Hallhatnánk azokról a bizonyos hátráltató körülményekről is?...

- Jelenleg a tabella 3. helyét foglaljuk el, a Grosics Akadémia, a Békéscsaba UFC mögött és az Orosháza előtt. Azonban ha azt nézem, hogy az előttünk lévő két csapat, valamint az Orosháza milyen körülmények között készülhet, és ha megnézem a mi lehetőségeinket, akkor azt kell mondjam, hogy bravúr, amit eddig elértünk. Rossz ezt kimondani, de... sajnos, siralmas a létesítmény- és pályahelyzet Szegeden! ( Szeged város elöljárói, figyelem!!! A szerk.) Óriási szégyen, hogy Mórahalmon, Makón, Vásárhelyen, Sándorfalván, Algyőn -…de lehetne még sorolni a végtelenségig… - milyen kiváló létesítmények vannak, egy közel 200 ezres nagyságrendű város, országunk harmadik(!!!) legnagyobbja pedig nem tud felmutatni semmit... Szenved az utánpótlás, szenvednek a tehetséges gyerekek és csapatok Szegeden. Amennyiben nem történik változás, komoly bajba kerülhet a Csongrád megyei labdarúgás. Talán még nem késő változtatni...

- 2017 tavaszára milyen erősítések, változások várhatók az U15-ös korosztálynál, s ezek függvényében kell-e módosítani az eredeti elképzeléseket?

- A célkitűzésen nem változtatunk. Úgy gondolom, hogy egy jó kezdéssel a bajnoki cím is meglehet, de a dobogó mindenképp. Érkeznek a télen próbajátékosok, majd meglátjuk, hogy ki igazolható és kivel leszünk előrébb minőségben... Jelenleg a levezetés idejében járunk, majd kapnak a srácok 3 hét pihenőt és január 10-én kezdjük a felkészülést. Úgy gondolom, hogy ha végig tudjuk vinni az általam lerakott szakmai programot, partnerek lesznek benne a fiúk és a vezetőség, akkor szép eredmények elé nézhetünk a tavasszal. Csalódott lennék a szezon végén, ha nem sikerülne a dobogón zárnunk, még akkor is, ha a körülményeink és a lehetőségeink igen korlátozottak, finoman szólva nem épp ideálisak... Szerencsére Ivány Tamásék nagyon sokat dolgoznak, tesznek azért, hogy minden gördülékenyen menjen, így szeretném megköszönni az eddigi segítségnyújtást neki is és az egyesület többi dolgozójának, vezetőinek is - legyen az szertáros, portás, gyúró vagy orvos! Ugyanis a céljainkat csak akkor érhetjük el, ha egy csapatként küzdünk közösen, egy irányba!- fogalmazta meg ars poeticáját Majó Ádám, a Szeged 2011 U15-öseinek nemrég kinevezett edzője. Mit is lehet a fentiekhez hozzátenni?! Véleményem szerint a szakmai kérdések mellett az immár 118. évébe lépő szegedi labdarúgást elsősorban a létesítményhelyzet hatékony feljavítása fogja kimozdítani több, mint negyedszázados válságából! Ahogy Majó Ádám is fogalmazott: országunk 3. legnagyobb városában a labdarúgás - ez a legnépszerűbb sportág! - nem süllyedhet tovább olyan mélyre, hogy más megyék kisvárosai, sőt, falvai is lekörözzék őket... Azt már csak e sorok írója teszi hozzá: mindezek orvoslása nem hárítható kizárólag sportvezetőkre. Ez már a városi, ezen túlmenően pedig az állami vezetők feladata! S remélhetőleg a majdani felelősségre vonás sem marad el...

Vitos György

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.