A kormányfő a Heteknek adott interjút. Orbán Viktor az unió háborús politikáját bírálta.
Orbán Viktor a Heteknek adott interjújában beszélt a háborús fenyegetésről, Ukrajna uniós csatlakozásáról, Donald Trumpról, valamint a demográfiai kihívásokról is - számolt be a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor szerint ha háború törne ki, akkor a hazát meg kell védeni, mert ezzel egyúttal a családunkat is védjük. Úgy véli, ilyen helyzetet a nemzeti kormányzás előzhet meg, olyan vezetés, amely kizárólag a magyar érdekeket képviseli. A kormányfő szerint a béke és az együttműködés megőrzése érdekében elengedhetetlen a szuverén döntéshozatal.
Az uniós migrációs politikát bírálva elmondta, hogy a koppenhágai csúcson kizárólag háborúpárti hangok voltak hallhatók, ezért Magyarország kimarad a konfliktusból. „Nekünk béketervünk van, nem akarunk háborút” – fogalmazott.
Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarország nem kíván Ukrajnával közös unióban lenni. Szerinte jogunk van kimondani, hogy az EU ne bővüljön Ukrajna irányába. Hangsúlyozta, hogy nem lehet Magyarországot a háborúba bevonni, legfeljebb megkerülni, és ez korábban sem sikerült.
A kormányfő szerint az EU bizonyos körei arra törekednek, hogy leváltsák az alkotmányos kormányokat, köztük a magyar kormányt is. Úgy fogalmazott: „A Tisza Párt egy brüsszeli projekt”, amely végrehajtja Brüsszel terveit.
A háború kapcsán Orbán Viktor azt mondta: Ukrajna léte stratégiai érdek, de Ukrajna önellátásra nem képes, és a támogatás főként a frontra megy. A megoldás szerinte egy stratégiai megállapodás lenne Ukrajna és az EU között, valamint tárgyalás az oroszokkal. A cél nem a háború megnyerése, hanem a diplomáciai megoldás megtalálása.
Donald Trumpról szólva elmondta, hogy egy üzletember, és az amerikai fordulat nyomán az EU most százmilliárd dolláros nagyságrendben vásárol amerikai fegyvereket Ukrajna részére. Az ENSZ-ben zajló palesztin államelismerésekről úgy vélekedett, hogy „zavaros a helyzet”, Magyarország a „senki földjén van”, ezért nem piszkálják.
Izraellel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy több ok is indokolja a szoros együttműködést: a történelmi, vallási és gazdasági kötelékek, valamint a két országban élő magyar és zsidó közösségek kapcsolata. Netanjahu kormányzása idején pedig személyes kapcsolat is erősebb.
Az európai antiszemita tüntetéshullámról szólva hangsúlyozta: Magyarországon ilyen nem történt. A nyugat-európai helyzet szerinte a migrációs politika következménye: antiszemita és homofób nézeteket hozott be, amelyek előbb-utóbb politikai képviseletet kapnak.
A beszélgetés során a demográfiai kérdések is előtérbe kerültek. Orbán Viktor szerint a legfontosabb kérdés, hogy „leszünk-e, és ha igen, meddig”. Ha nem indították volna el 2010-ben a kormány családpolitikáját, ma 200 ezerrel kevesebben lennének. Szerinte az államnak nem dolga beleszólni az egyéni döntésekbe, de elismerni azt igen, ha valaki gyermeket vállal. A családtámogatási politika célja ennek kifejezése.
Orbán Viktor szerint magyarnak lenni különleges dolog, lelki minőséget is jelent, ezért aki felelősséget vállal a nemzetért, annak ezt jeleznie kell. A miniszterelnök úgy véli, Magyarország akkor kapja meg a létezéshez való jogot, ha segíti Isten országát építeni. Bár nem hibátlan a teljesítmény, minden nemzedéknek érdemes számvetést készíteni.
Az erkölcsi botrányok kapcsán hangsúlyozta: az esendőség része az emberi természetnek, de ha valaki hibázik, annak vállalnia kell a felelősséget és távoznia kell. A bűnt be kell vallani, elégtételt kell adni. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy „ne engedjünk a libsiknek, komcsiknak”, akik szerinte kihasználják az esendőséget.
A Semjén Zsolt körüli ügyek kapcsán azt mondta: a KDNP-t ideológiai okból támadják, mert keresztény értékrendet képvisel. Úgy véli, keresztény pártot akartak lejáratni, és a kereszténység elleni támadások mögött aljas célok húzódnak meg.
Orbán Viktor elmondta: a jelen időben az állam egyház összefonódása még nagyobb problémához vezet, mint a történelemben. A liberális romlás magával rántja ugyanis az egyházakat. Ezek az egyházak így mind bajban vannak. Magyarországon különváltan dolgozik az egyház és kormány, de vannak dolgok, amikben együttműködnek. A magyar alkotmány jól jelöli ki az állam és az egyház viszonyát szerinte. Ők csak arra adnak pénzt, amire kér az egyház. Ha kérnek, biztos szükségük van rá.
A kormányfő azt mondta: szemben egy baloldali miniszterelnökkel vagy kormánnyal, ő azt gondolja, hogy a vallási intézmények létezése önmagában is érték. Ezzel szerinte a baloldaliak nem értenek egyet, de szerinte ez szükséges Magyarország számára. Az alkotmány írja, hogy a kereszténység nélkül ma nem létezne Magyarország. Ez egy tapasztalat szerinte.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.