Akiről mindenkinek a Tanú című film és Pelikán József gátőr jut eszébe - 100 éve született Kállai Ferenc
Kállai Ferenc Krampner Ferenc néven látta meg a napvilágot a Békés vármegyei Gyomán (ma Gyomaendrőd). Már gyermekként színházasdit játszott, majd a kereskedelmi iskola elvégzése után a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A felvételin Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én című versét szavalta, s a bizottság már a negyedik sornál közbevágott: „Fel van véve!” Művésznevét is ekkor kapta – egyik tanára keresztelte át e szavakkal: „Legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök!”
Kállai Ferenc sokáig hű maradt a Nemzeti Színházhoz
1944 őszén kezdte meg színi tanulmányait, de a háború miatt hamar félbe kellett hagynia. 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, majd még aznap Bárdos Artúr a Belvárosi Színházhoz hívta át. René Fauchois Vigyázat, mázolva! című darabjában mutatkozott be, majd 1946-ban a Rómeó és Júlia férfi főszerepével aratott országos sikert. 1948-ban a Major Tamás vezette Nemzeti Színház társulatához csatlakozott, ahol több mint fél évszázadon át játszott, 1989-től örökös tagként. 2000-től a Magyar Színház művésze volt, utoljára 2005 decemberében lépett színpadra Rejtő Jenő–Schwajda György A néma revolverek városa című művében.
Kállai Ferenc minden műfajban maradandót alkotott: vígjátékban és tragédiában, színpadon és filmen egyaránt. A klasszikus és kortárs drámairodalom legnagyobb szerepeit játszotta el, különösen a kisemberek megformálásában tűnt ki. Színészi eszközeit mindig a hiteles jellemábrázolás szolgálatába állította, humorral és iróniával gazdagítva alakításait. Felejthetetlen volt többek között Shakespeare Macbeth, Móricz Úri muri, Gogol A revizor, Gorkij Éjjeli menedékhely, Csurka István Döglött aknák és Móricz Rokonok című darabjaiban. Németh László Villámfénynél című művét 1996-ban rendezőként is színpadra állította.
Ő volt Pelikán Ferenc a gátőr
Filmszerepei szintén ikonikusak. 1943-ban állt először kamera elé, és olyan filmekben szerepelt, mint A császár parancsára, Iszony, Déryné, hol van?, A legényanya, A miniszter félrelép vagy Werckmeister harmóniák.
Az igazi halhatatlanságot Bacsó Péter 1969-es A tanú című filmjében nyújtott alakítása hozta meg, ahol Pelikán József gátőr szerepében a 20. századi kisember szimbólumává vált. Később a Megint tanú folytatásában is feltűnt, utolsó filmje Sándor Pál Noé bárkája volt 2006-ban, legendás partnerekkel, Törőcsik Marival és Garas Dezsővel.
Színházi és filmes munkái mellett rádiójátékokban és kabaréban is szerepelt, 1977–1990 között pedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Színházművészeti Szövetség elnökeként és országgyűlési képviselőként is aktívan szolgálta a kulturális életet.
Művészi pályáját számos elismerés kísérte: kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, 1973-ban Kossuth-díjat kapott, majd 2002-ben a Nemzet Színésze lett. Díszpolgára volt Budapestnek és szülővárosának, Gyomaendrődnek, tagja a Halhatatlanok Társulatának, és Prima Primissima díjjal is kitüntették.Életéről több könyv és portréfilm is készült, munkásságát 2009-ben az MTI Film, Színház, Muzsika sorozata mutatta be.
Kállai Ferenc 2010. július 11-én hunyt el. A róla elnevezett életműdíjat 2011-től minden évben a színházi világnapon adják át azoknak, akik a Nemzeti Színház vagy a Magyar Színház művészetében kiemelkedőt alkottak. 2013-ban mellszobrot avattak tiszteletére a Nemzeti Színházban, Gyomaendrődön pedig egész alakos szobor és emlékkiállítás őrzi emlékét. A centenáriumi évben, 2025-ben a Nemzeti Színház emlékkiállítással, szülővárosa pedig Kállai100 emléknappal tiszteleg előtte.
