Labdarúgás: szegényebb lenne a magyar labdarúgás a kis műhelyek nélkül Gyarmati Mihály szerint

Mindszent gyermeklabdarúgásáért végzett, évtizedek óta eredményes munkájáért kapott Életmű-díjat az MLSZ Csongrád megyei igazgatóságától Gyarmati Mihály, a mindszenti Mocorgó FC megalapítója. A már leköszönő sportvezetővel beszélgettünk a díj kapcsán.

2006-ban alakult meg a Mocorgó FC Mindszenten: a mindszenti gyerekek sportolási lehetőségét célként kitűző egyesület tehát immáron egy évtizedes múltra tekint vissza, a helyi utánpótlás munkában korábban is aktívan és eredményesen részt vevő

Gyarmati Mihály

Életmű-díjat vehetett át pénteken, az MLSZ Csongrád megyei igazgatóságának

. „Meglepő volt, egyáltalán nem számítottam rá, tekintettel arra, hogy elértem a 80 évet, és úgy gondoltam, hogy egy 80 éves ember már csak a tapasztalataival próbálja segíteni a labdarúgást, amiben most aktívan nem veszek részt, ezért is volt meglepő nekem” – fogalmazott portálunknak Gyarmati Mihály, aki a korábbi mindszenti klub, az MSE elnöke volt négy évig, vezetése alatt megyei I. osztályt nyert a csapat. Gyarmati Mihály 1982 óta aktívan részt vesz a mindszenti fociban, a mocorgós gyerekkel pedig 2006 óta foglalkozott. „A jelenlegi U-19-es csapatban egy-két kivételtől eltekintve mindenki Mocorgós volt, a felnőtt csapatban pedig két-három gyerek bontogatja a szárnyát, aki szintén Mocorgós volt. Korábban is adtunk Hódmezővásárhelynek tehetséges gyerekeket, most 4-5 gyerek játszik a vásárhelyi akadémián, ez is egy eredmény, hiszen innen indultak a srácok” – mondta el a jelenlegi állapotokat, és a Mocorgó betöltött szerepét a mai mindszenti fociban Gyarmati Mihály. Az immáron csak ex-elnök hozzátette: indulásukkor az volt az indítóok, hogy bár nem szándékozik senkit sem bántani a korábbi MSE vezetésből, de nem foglalkoztak az utánpótlással. „A szülők kerestek meg, hogy lenne-e kedvem csinálni ezt, akkor a szülőkkel alapítottuk meg közösen a Mocorgó FC-t, majd később ez utánpótlás klubbá alakult át. A lényeg az volt számunkra, hogy a mindszenti gyerekek az öt éves kortól szeressék meg a mozgást, a sportolást. A labdarúgás abból fakadt, hogy ez a legnépszerűbb sportág, így tudtuk összefogni a srácokat, de nagyon sok gyerek tékvandózik, vagy kézilabdázik, de van versenytáncos is” – nyilatkozta Gyarmati Mihály. A település mai futballját Gyarmati Mihály úgy jellemezte, a felnőtt csapat anyagilag nehéz körülmények között jeleskedik, amit egy jó középcsapatnak tekint, az ifjúságiak beépítése a felnőtt csapatba pedig a srácokon is múlik. „Az a gond, hogy az iskola vagy a munkahely mellett gyenge az edzéslátogatottság. Ezzel együtt a középmezőny megvan. A gyerekeknél egyértelműen nem állt meg a fejlődés, mielőtt én abbahagytam volna az irányítást, Szűcs Sándornak adtam át a vezetést, aki hasonló lelkesedéssel csinálja, mint ahogy azt mellettem megszokta. Edzőként mellettem dolgozott, és már akkor belevittem ezekbe a dolgokba, hogy törésmentes legyen az egyesület a továbbvitele. Öt, hét, tizenegy, tizenhárom és tizenkilences korosztállyal foglalkozunk, most is körülbelül olyan 70 gyerekkel foglalkozunk” – ismertette a jelenlegi állapotokat a Mocorgónál Gyarmati Mihály.

Fontos a sikerélmény

A Mocorgó egykori vezetője úgy véli, sokkal többet kell most a gyerekekkel foglalkozunk, mint korábban, így nehezebb a munka is, mint a kezdetekben. „Jó dolog, hogy ez a számítógépes világ van, én támogattam ezt mindig is, de csak akkor, ha jó dologra használják, de csak azért, hogy lövöldözzenek, annak semmi értelme. Az ebből való kiszakítás volt számunkra nehéz, ehhez kellettek a szülők. Őszintén megmondva, nem minden szülő értett velünk egyet, de mintegy 90%-uk igen. Szerencsére a fiatal gyerekekbe bele tudjuk nevelni azt a közösségi érzést, amikor csapatban játszhat valaki, de természetesen az öröm és a kudarc jelentkezik, az előbbi mindent megmagyaráz, utóbbinál pedig azt sem bánom, ha sírva fakad a gyerek, mert akkor tudom, hogy komolyan veszi a játékot. A Bozsik-fesztiválokon általában azt mondják, nem az eredmény a fontos, hanem az, hogy eddzél és megismerd a másikat, ez ugyan igaz, de a sportnak mindig az a patinája, hogy győzni akarunk, erre akarjuk ránevelni a gyerekeket” – mondta el filozófiájukkal kapcsolatban Gyarmati Mihály. Ha már győzelem: az utánpótlásban ez mindig nagy kérdés, hogy mennyire fontos egy műhelynek az eredmény, hiszen sokszor hallhatjuk azt, hogy nem a kupákon és az érmeken van a hangsúly az utánpótlásnál, hanem a játék megfelelő elsajátításán. Gyarmati Mihály szerint elsősorban az edzésen kell ezt a gyerekkel megértetni. „Tisztelni kell az ellenfelüket, hiszen az ellenfél is ugyanolyan játékos, mint ő. Az edzőknek nem az a feladata, hogy minden áron az eredményt hajszolja, hanem hogy a gyereket a küzdelem kedvező oldalára átvezesse. Érezze azt, hogy ha ő győzni akar, akkor neki az edzéseken produkálni kell, dolgozni kell, fel kell, hogy áldozza magát. A fesztiváloknak is van jó oldala, elleshetünk pár trükköt, vagy más módszert” – fejtette ki erre a kérdéskörre Gyarmati Mihály. Gyarmati Mihály hozzátette, őt is a gyerekszeretet vitte mindig előre, hiszen más dolog a felnőtteknél dolgozni, az utánpótlásban fontos a gyerekszeretet. Úgy gondolja, egy edzőt az éltet igazán, amikor látni lehet a gyerekek sikerélményét van, hogy mit okoz náluk egy-egy győzelem, ösztönző látni a gyereknek az arcán a mosolyt, a szemében a csillogást, az őszinteséget. „Annak idején azt mondták, mikor elmentem, hogy most mi lesz. Én azt mondtam erre, hogy semmi, minden megy ugyanúgy tovább. A jövőt illetően azt mondanám, hogy egyszer egy szövetségi edző azt mondta, hogyha egy gyereket is fel tudunk mutatni, hogy ő tehetséges, akkor már megérte ez az egész. Én úgy látom, Mindszent utánpótlása biztosított, de ezen kívül szerintem 2-3, de talán 4 gyerek is van, akikről a tehetségüknek köszönhetően biztos, hogy fogunk még hallani később. Ha bekerül valaki a megyeegyes csapatba, és jól megy neki a játék, akkor van lehetősége magasabb szintre lépni. Az utódom sem gátolja azt a tehetséges gyereket, aki tovább szeretne lépni, most a Vásárhelynek adjuk tovább őket. Nálunk kicsit kellemetlen, de csak egy füves pályánk van, van egy méreten aluli tornacsarnok, Vásárhelyen, meg persze más városokban viszont jóval nagyobb lehetőségek vannak” – fűzte hozzá Gyarmati Mihály. A Mocorgó megalapítója úgy gondolja, ezek nélkül a kis műhelyek nélkül, mint amilyen a mindszenti is, a magyar labdarúgás mindenképpen szegényebb lenne. „Fő problémánk az, hogy az iskolában a gyerekek túl vannak terhelve. A pénteki edzéseken bizony nagyon fáradt gyerekeket kapunk. Hétvégére ez csak hatványozódik, így nekünk kell úgy változtatni az edzéseken, hogy ne legyenek a gyerekek kicsavart citromok. A nevelésnek ez a próbatétele, aki ezt meg tudja oldani, az csatát nyerhet” – zárta Gyarmati Mihály.

Interjú-sorozatunk korábbi része az MLSZ Csongrád megyei igazgatóság által Életmű-díjjal kitüntetett szakemberekkel:

-