Hencz Péter: Fényesebb a láncnál a kard - 105 éve született Gerevich Aladár

Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) a Horthy-korszak kiemelkedő vallás-és közoktatásügyi minisztere kultúrpolitikájának fontos területe volt a sport kiemelt támogatása. Korát megelőzve ismerte föl a sport test - és jellemformáló erején kívül a sportteljesítmények propagandisztikus értékét: sport révén szimpátiát és barátokat szerezhetünk az egész világon, melyre Trianon után nagy szükségünk volt. Még felsorolni is lehetetlenség, amit ő a sport területén alkotott: testnevelési főiskola létrehozása (1925), mely a kontinens vezető intézményének számított, első sporttörvény, Margitszigeti Nemzeti Sportuszoda, Európa egyik legszebb sportlétesítményének megépíttetése, Magyar Olimpiai Bizottság megalapítása, stb. Ettől kezdve éri el a magyar sport máig is tartó világraszóló sikereit az olimpiákon, világversenyeken. Legközelebb hozzá az olimpiai bajnokságot nyert vízilabdások, kik koporsóját vállukon utolsó útjára vitték, valamint a vívók álltak.

Kardcsapatunk 12 olimpián sorozatban egymás után tizenegyszer nyert olimpiai aranyérmet. A számos kiemelkedő kardvívónk (

Kárpáti Rudolf, Kovács Pál

stb.) közül talán legnagyobb volt

Gerevich Aladár

(1910-1991). Gerevich Aladár 1932-1960 között hat olimpián vett részt, csak azért nem nyolcon, mert a háború miatt kettő elmaradt. Összesen 7 aranyérmet szerzett csapatban és egyéniben, az utolsót 50 évesen. Emellett 19 világ- és Európa bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett. 34-szeres magyar bajnok volt! Egyben 13-szoros tőrvívó és egyszeres párbajtőrvívó magyar bajnok is. A klasszikus vívás megtestesítője volt, viselkedésében is példamutató és egyedülálló: soha nem veszekedett, nem vitatkozott, még akkor sem, ha mélyen sértve érezte magát. Még 45 éves korában is nyert egyéni világbajnokságot. Gerevich Aladár nemcsak az olimpiák, hanem az egész világ sportjának egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb egyénisége, felülmúlva az amerikai csodaúszókat! Nem valószínű, hogy valaha is lesz valaki, aki felülmúlja.

Hencz Péter