Labdarúgás - Király Gábor: kapusok terén rendben vagyunk

"A maximumot akarom kihozni magamból. Nem vagyok az a fajta kapus, aki csak félig-meddig végzi a dolgát" - a vasárnapi kapusháború sztárvendégével, Király Gáborral beszélgettünk.

A magyar nemzeti tizenegy 95-szörös válogatott portása a

- a szakmát tágabb értelemben felvonultatva - a Király Gábor Kapusiskola képviseletében is látogatott el, majd

Szulyovszky Ákossal

, a máig utoljára NB I-ben szerepelt szegedi együttes, a Szeged LC egykori hálóőrével a poszt számos csínját-bínját bemutatták gálameccsükön a szép számú közönség előtt. A nyáron az angol másodosztályú Fulhamtől hazatérő kiválóság a látványos összecsapás előtt állt portálunk rendelkezésre egy rövid interjú erejéig.

- Hogy tetszik Önnek mint kapusnak ez a kezdeményezés, milyen játéknak találja a kapusháborút?

- Jó sport- és kapusrendezvénynek tartom, hiszen ez egy játékos formája a kapusszakmának. Mindenképpen kellenek ilyen rendezvények. Persze, el kell találni azt az időpontot, azt az időjárást, amikor az ember ráér és ki tud menni a szabadba, lévén, ez egy szabadtéri rendezvény. De látható, hogy képes kicsalni a nézőket a pálya mellé.

- Szakmaibb értelemben véve lát-e fantáziát abban, hogy ez a játék adott esetben akár használható legyen a mindennapi kapusképzésben?

- A kapusképzésnek alapvetően speciálisabb részei vannak, a kapusokat speciális gyakorlatokkal kell tanítani. Ez egy játékosabb forma, ami inkább a tréningek után kaphat szerepet. Emellett természetesen vannak olyan oldalai ennek a kapusháborúnak, amelyek révén a hibákat is jobban észre lehet venni, így segítve kapusedzőket abban a felismerésben, hogy a kapusuknál még mit lehetne javítani. Azért természetesen a kapusszakma rengeteg oldalból áll. Mi is most egy roadshow keretein belül vagyunk például Szegeden. Az első nap a kapusháborún veszünk részt, második nap pedig a kapusszakma gyakorlati és elméleti fogásait, ismereteit igyekszünk majd megosztani az érdeklődőkkel. Nem szeretnénk erőltetni persze semmit, nem is csaptunk ennek a dolognak igazán nagy hírverést. Csendben szeretnénk dolgozni, de hatékonyan.

- Ha már a hatékony, minőségi munkát említette: számos kritika éri a magyar labdarúgást, a magyar kapusképzés azonban kivételt képez talán ez alól, amit megalapoz, hogy számos nagyon jó kapusa van hazánknak. Ön szerint mi az oka annak, hogy a futballunk ezen része jobb helyzetben van, mint a többi?

- Ez egy specifikusabb terület, és rengeteg olyan dolog van manapság már, amivel segíteni lehet a kapusokat. Ugyanakkor, bár sok kapusedző van Magyarországon, véleményem szerint azonban kevés az olyan köztük, aki valóban fel tudja ismerni a hibát, és azt is tudja, mit kell annak kiküszöbölése érdekében csinálni. A hibák észrevételéig sokan eljutnak, de hogy milyen gyakorlattal, hogyan kell azokat korrigálni, nem biztos, hogy minden kapusedző meglátja. Márpedig ez itt a kulcs. A mi kapusiskolánk is arra szakosodott, hogy megmutassuk a gyerekeknek, hogy amit jobban tudnának csinálni, azt milyen gyakorlatokkal tudják magukból kihozni.

- Ön hosszú évekig légióskodott Németországban és Angliában, így talán testhezálló a kérdés: mennyivel járnak e téren előrébb a külföldi szakemberek, mint a hazai kapusedzők?

- Felkészültségben nem biztos, hogy előttünk járnak. Azt gondolom, a hazai kapusszakma azonos szinten van a nemzetközivel. Viszont az is igaz, hogy például egy 80 millió lakosú országban több jó szakmai kapusedző kerül ki, mint mondjuk egy 10 milliós országban. De mindenképpen dolgozunk tovább, és nem a hátrányokról beszélünk, hanem tenni akarjuk a dolgunkat.

- A nyáron jött a karrierjében egy váltás, hiszen 18 év után hazaigazolt a Haladáshoz. Mennyiben jelentheti ez azt akár, hogy több időt tud majd szentelni annak, hogy beszálljon a kapusképzésbe Szombathelyen, a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskolában?

- Számomra a kapusszerep a legfontosabb a Haladásnál, de ha szabadidőmben lesz időm és energiám a kapusképzéssel foglalkozni, akkor természetesen személyesen is részt fogok majd ebben venni, és személyesen tudom majd a hibákat javítani. De legelőször is mindenképpen a feladatomra koncentrálok, tehát arra, hogy a Haladásban minél jobb teljesítményt nyújtsak az edzéseken és a mérkőzéseken egyaránt. Persze, az már egy óriási előrelépés, hogy személyesen itt vagyok, hiszen azért akadnak olyan napok, amikor többet tudok esetleg a fiatalokkal foglalkozni.

- Mondhatjuk tehát, hogy nem levezetni igazolt vissza Magyarországra?

- Abszolút nem! Ami a csövön kifér, úgy fogalmazok, hiszen ilyenkor már nem lehet nagyon állítgatni azt a bizonyos lövést, csak be kell tárazni. Magyarul mondva, a maximumot akarom kihozni magamból. Nem vagyok az a fajta kapus, aki csak félig-meddig végzi a dolgát. Valamit vagy csinálok, vagy nem. Számomra ez a mérvadó. Meglátjuk majd, hogy mennyi fér bele.

- Szurkolóként hadd említsem meg, hogy örömmel hallom Öntől ezt az elszántságot, hiszen a válogatottban is komoly feladatokat várnak Önre és a csapatra. Adódik persze a lassan már örökössé váló kérdés: ott lesz-e Magyarország a 2016-os franciaországi Európa-bajnokság résztvevői között?

- Tesszük a dolgunkat, mindenki tudja, hogy mi a feladata. Nem képzelünk bele többet a dologba, mint amit kell. Ebből áll össze puzzleként egy nagyon jó csapat. Ha pedig minden a helyére kerül, akkor egy szép képet tudunk majd kapni végeredményül. Azt gondolom, jó irányba ment eddig a dolog, és ugyanígy kell továbbra is mindent csinálnunk, ugyanúgy a munkában kell hinnünk, és mérkőzésről mérkőzésre kell teljesítenünk.

- Mit szól ahhoz, hogy Bogdán Ádám személyben immár a világhírű Liverpool kapusa lesz az Ön "vetélytársa"?

- Igen, sokan pedzegetik ezt a vetélytárs kifejezést, de mi egy csapat vagyunk, egy célért dolgozunk. Nagyon jó a kapcsolatunk az összes kapussal, nem rivalizálunk, hanem igyekszünk kihozni egymásból a legjobbat. Egymást segítve próbáljuk a másik hibáit fellelni és felhívni azokra a figyelmet. Éppen a finnek elleni meccs egy nagyon jó példa erre: a bemelegítésnél úgy éreztem, hogy valami nem százszázalékos, majd az egyik pihenőnél megbeszéltük, hogy a többiek mit látnak kívülről, illetve én mit érzek belülről. Azért vagyunk egy csapat, hogy javítsunk ezeken a hibákon, és lám, egy vetődés, vagy egy fontos védés pont ebből a technikai dologból születhet meg. Ezért is mondom, hogy egységesek vagyunk. Nagyon örülök, hogy Ádám egy ilyen csapathoz oda tudott kerülni. Közben

Gulácsi Peti

is a Bundesliga 2.-be szerződött (

Red Bull Leipzig - a szerk.

), és

Megyeri Balázs

kapcsán is remélem, hogy jó csapatot fog találni magának Görögország után.

Dibusz Dini

pedig Magyarország legjobb klubjánál van. Azt gondolom, kapusok terén rendben vagyunk.