Czene Attila: Jól kell felmérni Szegeden az igényeket az uszodával kapcsolatban

A szegedi születésű olimpiai bajnok úszó szerint ki kell elégíteni a szegedi igényeket a fedett uszodával kapcsolatban, viszont a tanuszodaprogram által nyújtott lehetőségek nem feltétlenül oldanák meg a megyeszékhely problémáját.

A

az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős helyettes államtitkára,

Kiss Norbert

Szegeden, aki a Szegedi Vízipóló Suli TAO-pályázat keretein belül elképzelt újszegedi sportuszoda felújításával kapcsolatban egyeztetett: a pályázat szerint fedetté válna a létesítmény, amely egy 400 fős lelátóval egészülne ki, így véget érhet a sátras korszak az újszegedi sportuszoda életében. Régi hiányosság tűnne el ezzel, hiszen Szeged az ország egyetlen megyeszékhelye, ahol nincs fedett uszoda. „Ezt éles kritikaként is meg lehet fogalmazni, én mint szegedi születésű, aki itt, ebben a sportágban nőtt fel, nagyon szeretném, hogy Szeged egy fedett uszodával büszkélkedhessen. Szeged talán elbírna egy olimpiai méretű uszodát is, de nem biztos, hogy a kapacitásigényt így kell növelni. Személyes véleményem, hogy egy fedett 33-as, tízpályás, azaz keresztbe 25 méteres medence jönne létre, az kihasználtság, nagyság és közönség szempontjából jól tudná szolgálni az itteni lakosokat” - fogalmazott portálunk kérdésére

Czene Attila

, Atlanta olimpiai bajnoka, aki kedden mint a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke látogatott szülővárosába a hétvégén esedékes

kapcsolatban. Ahogy Czene Attila hozzátette, a szezonális jelleget ő is elszenvedtük gyerekkorban, ezeket gyerekként átélni élményeket jelentett számára, és a sátor alatt is nagyon szeretett sportolni. Az egykori úszó úgy fogalmazott, a szegedi lakosságnak lenne igénye a fedett uszodára, és ha egy ilyen igény megfogalmazódik, akkor ezt ki kell elégíteni.„Ennyi vízfelület azt gondolom, hogy ennyi lakosra laikus szemmel felmérve is elmondhatjuk, hogy kevés. Jól kell tudni felmérni az igényeket, nem biztos, hogy kell Hódmezővásárhely mellett egy fedett 10 pályás 50 méteres uszoda, elképzelhető, hogy ekkora kapacitásra már nincs szükség. Inkább sokkal jobban egy 33-as medence is megtenné, főleg, mivel a vízilabdacsapat TAO-pályázatáról beszéltünk. Én mindenképpen azt szorgalmaznám, hogyha nem 50-es medence lenne, csak 33-as, hogy mindenképpen tízpályás legyen, tisztán szakmai okok miatt, hogy keresztben egy versenyezésre is alkalmas, 25 méteres medence például nagyon jól szolgálná az itteni úszósportot is, az utánpótlást és az úszásoktatást is. Azt a mennyiségi kárt, hogy 50 méteres helyett vízköbméterben egy kisebb medence létesülne, azt is lehetne pótolni egy fedett tanmedencével, én azt gondolom, hogy arra is bőven szükség van” - mondta el véleményét az ügyben Czene Attila.

Az egyetemi városrész megfelelő lenne

Több helyszín is felmerült már, mint az új uszoda lehetséges helye, Czene Attila úgy véli, az egyetemi városrész lenne a legjobb hely a fedett létesítmény számára. „Hallottam elképzeléseket az elhelyezkedéssel kapcsolatban, személy szerint nem itt élő választópolgár vagyok, viszont szegedinek érzem magam. A mai napig támogatnám az egyetemi városrészt, az egyetem területét, egész egyszerűen azért, mert sportstratégiai szempontból egy olyan közoktatási, köznevelési és felsőoktatási koncepcióba nagyon bele tudna férni az, hogy ott legyen egy TAO-támogatási rendszerből megújuló létesítményi rendszer. Az egyetem a fent tartás miatt aggódhat, hiszen kérdéses, hogy az épület az egyetem vagy a város birtoka lenne. Azt gondolom, hogy ha már elindul egy ilyen kezdeményezés, hogy létesüljön egy fedett uszoda, akkor már talán ez lesz a legkevesebb kérdés, hogy hogyan fogják fent tartani ezt az uszodát, hiszen ha ezek az aggályok felmerülnek, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy van-e igény ekkora vízfelületre. Ha ezt látjuk, hogy ezek elhárultak, hiszen laikusként ez nem kérdés, hogy ide elfér még egy fedett, akármilyen méretű uszoda, ami a lakosság és a verseny-, valamint utánpótlás sportág szolgálatába állítva mondjuk azt, hogy hasznos beruházás lehetne, de mondjuk azt, hogy lesz” - tette hozzá Atlanta olimpiai bajnoka. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósuló tanuszodaprogram és Szeged kapcsolatával összefüggésben Czene Attila kifejtette, bár Szeged a vízfelületet tekintve hátrányos helyzetben van, de a tanuszodaprogram nem ezt a hátrány próbálja kiegyenlíteni, hanem olyan hátrányos településeken próbálnak ezzel segíteni, ahol például 25 kilométeren belül vagy a járáson belül egyáltalán nincs tanuszoda. „Ezek a települések joggal jelentkeznek a tanuszodaprogramba, Szegeden nem feltétlenül erre lenne szükség, hanem akár egy olyan fedett komplexumra, ahol van tanuszoda is, és egy nagy, akár 25 méteres, akármilyen mély medence, tehát egy kétmedencés fedett komplexum, az már elég lehetne. Odáig még nem mertünk elmerészkedni, hogy akár magánbefektető egy tényleges tipikus tanuszodát, tehát egy alacsony vízállású, kevesebb vízköbméterű, kevesebb pályás, akár 12 méteres klasszikus értelemben vett tanuszodát építsen, ezt pedig akár egy iskola vagy óvoda mentén valósítsa meg. Városi szinten is tudjuk, hogy komoly felkészülés és felmérés szükségeltetik ehhez. Hogy kicsit hazabeszéljek, a Magyar Szabadidősport Szövetség pont ezeket az igényeket próbálja felmérni, hiszen amikor eljönnek egy-egy rendezvényünkre az emberek, a visszajelzések alapján látjuk azt, hogy a lakosság mennyit lenne hajlandó költeni arra, hogy többet mozogjon egy bizonyos mozgásformában” - nyilatkozta a tanuszoda programmal kapcsolatban Czene Attila. Ahogy azt a Magyar Szabadidősport Szövetség elnöke hozzátette, az uszodák fentnartása nem a legkevésbé költséges, sőt, kimondhatjuk, hogy a szabadidős alapsportágak közül az úszás a legnagyobb igényfelvételű és a legnagyobb működési költségekkel rendelkező komplexumot igényel.