A 70 éves sportorvos 45 éve a szegedi sportért

Csiszér Előd a birkózókkal kezdte, a kézilabdásokkal ma is használt, tudományos alapú erőfelmérő módszert dolgozott ki és még ma is aktív, a tekések orvosa.

Hamarabb érkeztem a születésnapi összejövetelre, ahová

Csiszér

doki azokat az egykori vagy jelenlegi klubvezetőket, edzőket invitálta, akikkel az elmúlt 45 évben együtt dolgozott, ugyanis a város népszerű sportorvosa épp ennyi ideje igazolt le első klubjához, a SZVSE birkózócsapatába. A születésnapi és sportjubileumi ünnepséget a jelenlegi klubjának, a Szegedi TE tekecsapatának a székházába, a Kisstadionba szervezte, ahol épp a Karsai testvéreknek adott injekciót.

A birkózókkal kezdődött minden

„Még ilyenkor is dolgozik?” - tettem fel a kérdést. „Csak segítek beadni egy kúrát, ami a vér koleszterin szintjét normalizálja, de hiába vagyok idén 70 éves, a munkától nem tudok elszakadni” - válaszolt a doki, miközben a teraszon ültünk le beszélgetni. Csiszér doktor ma is aktív, a kormányhivatalban a nyugdíj után a rehabilitációs szakszolgálatnál helyezkedett el, jelenleg vezető főtanácsos, orvosszakértői véleményezést készítenek. „Ezt csinálom napi nyolc órában, délutánonként pedig a világ legjobb tekecsapatánál dolgozok. A sportorvosi munkát egyébként 45 évvel ezelőtt a SZVSE birkózóinál kezdtem, ekkor már Makón dolgoztam, a radiológiát vezettem.

Kővári Árpád

pedig 1970-ben az NB I/B osztályból feljutó gárda mellé hívott dolgozni, itt 1988-ig voltam. Abban az időszakban három magyar kupát nyertünk, egyszer voltunk második helyezettek, háromszor bronzérmesek. A Kupagyőztesek Európa Kupájába három alkalommal jutottunk be a négy közé. Ez akkor nagyon nagy dolognak számított, hiszen egy kiegyensúlyozottabb bajnokságban küzdöttek a kézisek, az európai profizmus felé pedig ekkor kezdtünk közelíteni, melynek az én munkám is része volt” - mesélte a sportorvos.

Kevesen tudják, hogy több ma is használt és továbbfejlesztett erőfelmérő módszer is ehhez az időszakhoz, Csiszér doktorhoz és a kézilabdásokhoz kötődik. „A makói kórház felszereltségével elkezdtük tesztelni a játékosoknak a felkészültségét, ami először kerékpár és futószalag ergométeres méréseket jelentett. Vidéken a 70-es években egyáltalán nem létezett sportorvosi élet. Guggolás, fekvőtámasz, labor, és meg is kapta mindenki a sportorvosi igazolást. Mi úgy láttuk, hogy az élsport szintjén ennél többre van szükség. Először egy teszt formátummal kezdtük, különböző gyakorlatok adatait vetettük össze egy általunk meghatározott táblázattal. Majd ezt követte a kézilabdapályára adaptált terheléses vizsgálat, amit nagyon utáltak a fiúk. Kiszámoltam például, hogy 400 wattnyi teljesítményhez mennyiszer kell a pályán indulni, kialakítottunk erre egy védekezési formát is és végül bábu fölötti kapura lövéssel zártunk, kicsit az idegrendszert is igénybe véve. Ez egy játékosnál 10-15 perces terhelést jelentett. Ebből remekül le lehetett mérni az egyénnek és a csapatnak is az állóképességét. Ezt többféle szituációban lehetett alkalmazni, felkészülések kezdetekor és a végén, sérülésből visszatérő játékosnál, satöbbi. Ezt a módszert elfogadta a válogatott, a nemzeti gárda is ezt használta. Ebből azért szakmai és tudományos munkát is sikerült összehozni, majd később átemeltem a röplabdához a módszert, és lényegesen átformálva, de a tekénél is alkalmazzuk” - beszélt a felmérésekről az orvos, aki a kézilabdás évek után a Medikémia férfi röplabdacsapathoz került, ahol kétszer nyertek bajnokságot, 1995-ben és 1996-ban, a döntőkön 3000-3500 néző szurkolt a sportcsarnokban. Csíszér Előd az ezredforduló után három évet dolgozott a

Szalai

-féle labdarúgócsapatnál, az FC Szegednél.

Koszorúérműtét után egy hónappal gólok a válogatottban

A sportorvoslás „csodaszereiről” Csiszér doktor azt mondta, hogy ma már a sérülések utáni felépülés gyorsasága, ami csodálatra méltó. „A rehabilitáció felgyorsulására csak egy példa itthonról.

Szívós Mártont

infarktusgyanúval vitték kórházba, a koszorúérbe kapott egy csövecskét, és rá egy hónapra már négy gólt lő a válogatottban. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a WADA (

World Anti-Doping Agency, magyarul: nemzetközi antidopping ügynökség - a szerk.

) már a rehabilitációs folyamatokban is megjelenik ellenőrizni. A sízők karbonszálakat ültettek be a porcba, és egy hónappal a porcműtét után már síeltek, ami elképesztő orvosi teljesítmény. A hidegháború megszűnése után az USA haditechnikai fejlesztéseiből már több minden szabadlistára kerülhetett, és azokat békés célokra, főleg az orvoslásban fel lehetett már használni világszerte, ez azért komoly, ugrásszerű fejlődést hozott az orvoslásban is” - így a doki, aki a tiltott szerekről elmondta, hogy mindig is voltak és lesznek ilyen pirulák, szerinte ma már szabályozottabb formában használják ezeket, ami még nem jelenti azt, hogy etikus és legális a dolog, a rehabilitáció során pedig vékony a határ a listás és nem listás szerek között. Mielőtt csatlakozott volna a vendégekhez a népszerű szegedi sportorvos, még megkérdeztük, hogy mi a véleménye a mai szegedi sporthelyzetről. „A tekében – hogy haza beszéljek először - itt Szegeden az anyagi háttér, ha megmarad, akkor azt a meccseinkre kilátogató 200-300 nézőt ki lehet szolgálni, és viszonylag kis anyagi ráfordítással nagyon komoly eredményt lehet elérni nemzetközi szinten. A kézilabda nagyon pénz orientált lett, tehát csakis komoly gazdasági potenciállal lehet eredményt elérni, a kosárlabda ugyan ott áll, ahol eddig: a főszponzorától függ. A labdarúgásban nem látom át a viszonyokat, nagyon méltatlan ami az utóbbi évben történt vele. A vízilabda sem lesz az igazi most, hogy elment az eddigi fő támogató és szerintem a kajak-kenus is veszélybe kerülhet, a röplabda pedig teljesen eltűnt, egyszóval lesz munkája rendesen mindazoknak, akik Szeged sportjáért valóban tenni akarnak” - hangzott a végszó, majd a társalgóban oldott hangulatban kezdődött el a sztorizgatás, finom vacsora és italok kíséretében, és mivel 45 évet kellett végigbeszélni, biztos, hogy be kellett rekeszteni az ülést, de az is biztos, hogy folytatás következik...