Labdarúgás: az orvosok csak találgatják, mi a baj Dlusztus térdével

Tavaly júliusban még arról cikkeztek a honi sportportálok, a lengyel első osztályú Zawisza Bydgoszcz csapatánál folytatja karrierjét a szegedi születésű Dlusztus András, ám egy térdoperáció végül abban is megakadályozta a Lombard Pápa Termál FC középhátvédjét, hogy a magyar élvonalban pályára lépjen az őszi idényben. A SZEGEDma.hu megkereste a játékost, akit többek között aktuális állapotáról kérdeztünk egy interjú keretében.

„Nem jött rendbe a térdem, pedig az előzetes tervek szerint szeptember végén már a csapattal kellett volna edzenem, illetve októberben már meccseket is játszhattam volna” – árulta el kálváriájáról az egykor a Tisza Volán SC, a Makó FC és a Szegedi VSE utánpótlásában pallérozódó labdarúgó. Hozzátette, azóta is rehabilitációs edzéseket végez, azt pedig nem tudja megmondani, mikor focizhat újra, mivel az orvosok egyelőre nem találják, mi okozhatja térdében a gyulladást. Annyit mindenesetre elárult, nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a napokban kiveszik a manduláját. "Ha rendbe jön a térdem, 4-6 hét alatt megfelelő erőnléti állapotba tudok kerülni, onnantól már csak a meccshiánnyal kell megküzdenem, formába kell lendülnöm" – vázolta fel az optimális jövőképet

Dlusztus András

.

A játékos elárulta, bár szerződése 2014 nyarán lejár Pápán, a klubvezetés támogatásáról biztosította. Konkrét szerződéshosszabbítási tárgyalásokról ugyan nincs egyelőre szó, egy sikeres tavaszi visszatérés azonban mindenképpen nagyot lendíthetne a védő szekerén. „Tény, hogy a 2012-es ősz sikerült igazán jól a számomra, de úgy érzem, tavasszal sem ment rosszul a játék. Ugyanakkor abban az időszakban már rányomta a teljesítményemre a bélyegét a térdproblémám. A most futó szezon első fele viszont eddigi pályafutásom legrosszabb periódusává vált. Szinte nincs már olyan orvos az országban, akinél ne jártam volna" – fogalmazott szomorúan a 2013-as évről a pápai bekk. Dlusztus a 2006-2007-es idényt Brazíliában töltötte, 18 évesen a nagy múltú, négyszeres bajnok Fluminense FC akadémiájára nyert felvételt. (Érdekesség, hogy akkortájt a felnőtteknél egy igazi világklasszis, a jelenleg már a dúsgazdag Paris Saint-Germain FC kötelékéhez tartozó

Thiago Silva

rúgta a bőrt a magyar futballista posztján.) Megkértük, tapasztalatai alapján világítson rá azokra a nehézségekre, amelyekkel egy európai ember rögtön szembesül a dél-amerikai országba látogatva, és amelyekkel az idén nyári világbajnokságon szereplő válogatottaknak is meg kell majd küzdeniük a torna során. Válaszul a játékos elmondta, a legnagyobb ellenfél e téren az időjárás lehet, hiszen a hatalmas távolságok néhány órás repülőutakkal leküzdhetők, de az ország egyes részei közötti éghajlati különbségekhez nehéz lesz alkalmazkodnia az öreg kontinensről érkező futballistáknak. Hozzátette, ettől függetlenül nem vár meglepetést a tornától, a spanyol, német, holland trió mellett a házigazdákat tartja a legesélyesebbnek a végső győzelemre. A brazilokkal kapcsolatban elmondta, nem lesznek könnyű helyzetben Neymarék, hatalmas teher lesz a vállukon. Bár egy ilyen eredményes futballnemzet esetében furcsa dolognak tűnhet, a helyiek – hasonlóan a magyarokhoz – mégis hihetetlenül kritikusak labdarúgóikkal szemben. Egy-egy gyengébb teljesítményt a válogatott részéről valódi nemzeti tragédiaként él meg a brazil társadalom, és ilyenkor a játékosokra záporozó negatív jelzők is alaposan megszaporodnak. Dlusztus hozzátette, nem a véletlen műve ez, hiszen amellett, hogy közhely, tényleg igaz, hogy Brazíliában mindenki focizik nemre, korra való tekintet nélkül. Ennél fogva hatalmas az ország utánpótlásbázisa, az onnan kiemelkedő, profi játékosok pedig egyrészt egyfajta rangot, státuszt nyernek a társadalmon belül, másrészt az ahhoz tartozó elvárásokat is el kell viselniük. A magyar játékos elárulta, hiába jut eszébe a legtöbb futballszerető embernek elsőre a technikás jelző a brazilokat illetően, a valóságban rendkívül kemény fizikai felkészítés is zajlik manapság a kluboknál. A Pápa védője kifejtette, mindemellett a legtöbbet abból tanult ottléte alatt, hogy láthatta a helyi viszonyokat, testközelből láthatta, milyen minőséget képviselnek arrafelé a labdarúgók. "Ez a mai napig hat rám. Meghatároz számomra egy mércét, amit célul tűzhetek ki magam elé, és amiből semmiképpen sem akarok engedni" – fogalmazta meg Dlusztus András.