320 millióból fejlesztik a szegedi egyetemi sportot

Uniós projekt keretében korszerűsítik a hallgatói sportszolgáltatásokat, bővítik a sporttudományi képzési rendszert, mentorálják az élsportoló hallgatókat.

Huszonkét hónapos projekt keretében fejlesztik a Szegedi Tudományegyetem sporttudományi, sportorvosi képzéseit, azok tananyagát, hazai és nemzetközi sporttudományi hálózatépítést hajtanak végre, kiterjesztik a sporttudományi doktori programot, sportirodát hoznak létre, szélesítik a sportolói mentorprogramot. Minderről kedden szóltak a „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában” című TÁMOP-projekt nyitókonferenciáján az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar főépületében. A 2013. szeptember 1-je és 2015. június 30-a között megvalósuló, széles spektrumú sporttudományi, sportélettani, sportorvosi és sportszolgáltatási fejlesztési programra közel 320 millió forintot nyert a szegedi universitas.

A kormány a sport mellett

Balogh László,

az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet intézetvezető egyetemi docense, a projekt szakmai vezetője kiemelte, a jelenlegi projekt jól illeszkedik a kormányzati elképzelésekhez, melyek szerint a sport valóban stratégiai ágazatnak számít. Mint mondta, szerencsére ez nemcsak a kommunikációban jelentkezik, valóban jelentős források áramlanak a területre, így évtizedes hiányok pótlására nyílik mód és lehetőség - például a felsőoktatás sportéletében is. Ez azért fontos, mert egyetem az utolsó olyan közeg, ahol a fiatalok hozzászokhatnak a rendszeres testmozgáshoz, az egészséges életmódhoz. Mindezek okok miatt az SZTE nyertes projektjében egyrészt korszerűsítik, bővítik a hallgatói sportszolgáltatásokat, másrészt fejlesztik a sporttudományi képzéseket, jól képzett szakemberekkel segítve a magyar sportot és testnevelést. Elhangzott: a pályázati támogatás révén három szakirányú továbbképzés (köztük például a JGYPK és a Gazdaságtudományi Kar kooperációja révén sportvezetői) és négy akkreditált pedagógus-továbbképzés is indul. Mindemellett cél, hogy a szegedi egyetem bekapcsolódjon az elit sporttudományi képzőhelyek vérkeringésébe, ennek érdekében hazai és nemzetközi hálózatépítésbe fognak, s célul tűzték ki a legkiválóbb nemzetközi gyakorlatok hazai adaptálását. Az új képzésekhez magyar és angol nyelven is fejlesztenek tananyagokat, utóbbiak a szakok nemzetközi akkreditálásához is utat nyitnak – Balogh László ennek kapcsán elárulta, az SZTE Konfuciusz Intézettel együttműködésben akár kínai sportszakemberek képzése is történhet majd Szegeden, de más, közép-ázsiai országokból is akadnak már érdeklődők.

Sporttudományi doktori iskolát alapítanának

További újdonság, hogy az Általános Orvostudományi Karon két féléves sportorvostan kurzus indul komoly műszaki-informatikai háttérrel, hogy a jövő orvosnemzedéke az eddigieknél nagyobb rálátást kapjon a versenysport és a szabadidősport speciális vonatkozásaira, valamint az egészséges életmódra nevelés, a rekreáció elméleti és gyakorlati kérdéseinek ismeretében hatásosabban kezelhesse a betegeket. A Természettudományi és Informatikai Kar biológia doktori iskolájában sporttudományi, sportélettani alprogram fogad PhD-hallgatókat. Ami a hallgatói sportszolgáltatásokat illeti, a mentorprogram keretében ösztöndíjrendszert és életpályamodellt dolgoznak ki az élsortoló diákok számára, bővítik az SZTE szabadidősportját, de integrált sportirodát is kialakítanak központi sportszolgáltató egységként az SZTE Sportközpont koordinálásával az egyetemi sportélet tömegesítésére. Balogh László leszögezte, középtávon szeretnék Szegeden, a szegedi egyetemen létrehozni Magyarország második sporttudományi doktori iskoláját (a Semmelweis Egyetem mellett), illetve az universitasnak a honi felsőoktatási sportéletben betöltött szerepét tovább erősítve regionális sporttudásközponttá akarnak válni.