Szedeák: Egyetemi szint a Főiskola ellen

Egyetlen pillanatig sem hagyott kétséget afelől az SZTE-Szedeák, hogy jobb együttes, mint a Szolnoki Főiskola. Az NB I/B Keleti csoport 9. fordulójának szombat esti találkozóján végig a hazaiak kezében volt az irányítás, s ismét csak Kovács Attila bizonyult nyerőembernek. Lassan, de biztosan kapaszkodik felfelé a Szeged, de még komoly út áll a fiúk előtt.

Felsőoktatási vagy Tisza-parti rangadó, így lehetett volna beharangozni az SZTE-Szedeák és a Szolnoki Főiskola szombat esti derbijét, melyből minden lett, csak rangadó nem. Hozzátesszük: ezt bizonyára csak a vendégek bánják. Hiszen a Szolnok 5/3-as mérleggel érkezett Szegedre, míg Simándiék 2/6-tal várták a találkozót, ám érezni lehetett, az újszegedi arénában az egyre jobban összeálló, s most már minden győzelemért élet-halál harcot folytató SZTE-Szedeák az esélyes. Talán a téliesre váltott időjárás miatt, de elég kevesen választották a kosárlabdameccset szombat esti szórakozásul. Így körülbelül kétszázan látták, hogy a szegedi alakulat 8-3-as előnyre tesz szert két és fél perc elteltével, s a szolnoki mesternek újabb minutum elteltével jeleznie kell: idő van, gyertek hozzám! Tanácsai mit sem segítettek a látogatókon, hiszen a nyomasztó fölényben játszó hazaiak hamar tíz-, majd tizenkét pontosra növelték a különbséget (13-3, 20-8, a negyed végén 25-13). Az első periódusban különösen a két magas ember,

Kukla Zsolt

és

Kovács Attila

emelkedett ki a Szedeákból, s nem csupán termetüket, hanem teljesítményüket tekintve is. A két perc szünet után minden ott folytatódott, ahol előtte abbamaradt: tovább száguldott a Szeged (33-15), a szolnokiak pedig hibát hibára halmoztak. A játékrész közepén találtak csak némiképp magukra, de így sem tudtak tíz pont alá kerülni (37-24), s mivel végre

Simándi Árpád

is megrázta magát, a nagyszünetre ismét visszaállt a megnyugtató differencia (44-26).

Hatalmas rohanással kezdődött a harmadik negyed, szép kosarakkal, s több elrontott kísérlettel mindkét oldalon (48-32). A felvonás ötödik percében az ellenállhatatlanul kosarazó Kovács Attila összegyűjtötte ugyan negyedik személyi hibáját, ám ez már nem osztott, nem szorzott. A hazai 20-as vezérletével húsz pont fölé hizlalta előnyét az SZTE-Szedeák: harminc perc után 68-42-t mutatott az eredményjelző. A vendégeknek egy céljuk maradt: elkerülni a totális kiütést. A hazai mester,

Bonifert Domonkos

viszont bátran nyúlhatott a fiatalokhoz, illetve az addig kevesebb lehetőséget kapott spílerekhez is, mivel az összecsapás végleg eldőlt. Az utolsó öt percet gyakorlatilag már csak a fiatalok töltötték a pályán az SZTE-Szedeáknál, így a Szolnok harminc ponton belülre tudott kapaszkodni (74-44 után visszajöttek 92-66-ra). A helyenként jól játszó szegedi gárda így is rendkívül magabiztosan fektette két vállra ellenfelét. Ismerjük a tervet: az első kör végére öt győzelemmel szeretnének állni a pocsékul rajtoló szegediek. A Szolnok ellen - fogalmazzunk úgy - sikerült kidomborítani az egyetemi és a főiskolai szint közötti különbséget, ám ha Kukláék meg szeretnék valósítani céljaikat, a következő két találkozón sem szabad hibázniuk. A tudósítás végére egy szolgálati közlemény (köszönet): a cikk a sorok írójának „lázas" munkája mellett kedves kollégánk,

Petró János

szíves segítsége nélkül nem jöhetett volna létre...

Szeged, 200 néző, vezette:

Reisz, Lövész.

SZTE-Szedeák: Simándi 13/9,

Rezák

3,

Nagy A

. 8, Kovács A. 29, Kukla 4. Csere:

Fülöp

2,

Trényi

13,

Blahó

3,

Széll

,

Mészáros

6,

Magyar

4,

Szabad

7. Vezetőedző: Bonifert Domonkos.