Szegeden is a kormánypártok nyerték a kampány első hétvégéjét


Szeged 2026. április 12-én ismét történelmi pillanathoz érkezik: a rendszerváltás óta tizedik alkalommal választják meg az Országgyűlés tagjait. A választás egyfordulós, a tét pedig nem kisebb, mint az ország következő négy évének iránya, a kormány összetétele és a külpolitikai döntések jövője.

A magyar parlament 199 képviselőből áll. A mandátumok többségét, 106 helyet az egyéni választókerületekben lehet megszerezni: itt az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. A fennmaradó 93 mandátumot országos pártlisták alapján osztják ki.
Ez a vegyes rendszer biztosítja, hogy a helyi képviselet és az országos politikai arányok egyaránt megjelenjenek a parlamentben. Az új Országgyűlés alakuló ülését követően választják meg a miniszterelnököt, így a választás közvetlenül a kormányalakítást is meghatározza.
A választójog minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárt megillet. Ez alól csak azok kivételek, akiket a bíróság jogerős döntéssel kizárt a választójog gyakorlásából.
Fontos, hogy a választópolgárnak szerepelnie kell a központi névjegyzékben. Erről a Nemzeti Választási Iroda értesítőt küldött, de az adatok online is ellenőrizhetők.
A szavazás 2026. április 12-én, vasárnap zajlik, reggel 6 órától este 19 óráig. A legtöbb választó a lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le voksát.
Ha valaki nem a lakóhelyén tartózkodik, átjelentkezéssel másik szavazókörben is szavazhatott, ennek határideje azonban április 2-án lejárt.
Fontos gyakorlati tudnivaló: ha a szavazókör zárásakor még sor áll, a helyszínen lévő választók akkor is leadhatják szavazatukat. Ilyenkor a sor végét hivatalosan lezárják, de a bent állók nem veszítik el a lehetőséget.

A szavazáshoz kötelező egy érvényes fényképes igazolvány:
Újdonság, hogy a lakcímkártyát már nem kell bemutatni. Ugyanakkor a digitális azonosítás (például mobilalkalmazás) jelenleg még nem használható a szavazókörökben.
A magyarországi lakcímmel rendelkező választók két szavazólapot kapnak:
A nemzetiségi választók eltérő rendszert követnek: ők az egyéni jelöltek mellett nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára viszont nem.
A szavazólapokat a bizottság tagjai a választó jelenlétében bélyegzik le – ez kulcsfontosságú, mert pecsét nélkül a szavazat érvénytelen.
A szabály egyszerű: egy szavazólapon csak egyetlen „X” vagy „+” jelölés lehet. Ha több jelölés kerül a lapra, a szavazat érvénytelen.
A szavazás titkossága alapelv: a kitöltött szavazólapot a fülkéből kilépve úgy kell összehajtani, hogy a jelölés ne legyen látható.
Boríték használata már nem kötelező, kivéve bizonyos eseteket, például átjelentkezésnél vagy mozgóurnás szavazásnál.
Ha a választó még az urna előtt jelzi, hogy elrontotta a szavazólapot, kérhet újat. Ez azonban csak egyszer lehetséges, és a rontott lapot jegyzőkönyvben rögzítik.
A külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok külképviseleteken szavazhatnak, előzetes regisztráció után. Idén több mint 66 ezer ilyen kérelem érkezett.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. Ezt közel félmillió választó igényelte, a szavazólapokat postán vagy személyes átvétellel juttatták el hozzájuk.
Azok számára, akik egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe, mozgóurna igényelhető. A kérelmet több módon lehet benyújtani, és akár a választás napján délig is kérhető ügyfélkapus azonosítással.
A választás nem csupán politikai esemény, hanem a demokratikus részvétel egyik legfontosabb formája. A leadott szavazatok határozzák meg, kik képviselik az állampolgárokat a következő négy évben, és milyen irányba halad az ország gazdasági, társadalmi és nemzetpolitikai értelemben.
Április 12-én tehát minden adott: világos szabályok, kiszámítható rendszer és egy fontos döntés lehetősége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.