Új nőgyógyászati központtal bővült a Szegedi Tudományegyetem
Padlóra került az óbaloldal: kiestek a nagy parlamenti nevek
Jelentős politikai átrendeződést hozott a 2026-os országgyűlési választás: több korábban meghatározó baloldali párt nem jutott be a parlamentbe, számos ismert politikus pedig mandátum nélkül maradt. A választás eredménye nemcsak kormányváltást, hanem generációs és szerkezeti fordulatot is hozott az óbaloldalon. A következő évek egyik nagy kérdése, képesek lesznek-e megújulni a régi szereplők.
Nem csupán kormányváltást hozott az április 12-i országgyűlési választás, a végeredmény jelentősen átrendezte a politikai térképet is: megsemmisült megannyi baloldali párt és messzire sodorta a parlamenttől a korábban meghatározó óbaloldali politikusokat is, akik sem listán, sem egyéni körzetben nem tudtak mandátumot szerezni - írja a Magyar Nemzet.
Történelmi vereséget szenvedett az óbaloldal, sokan kiestek az Országgyűlésből
Amíg a választópolgárok többsége a Tisza Pártot hatalmazta fel a kormányzásra, sok olyan párt szorult ki a parlamentből és semmisült meg teljesen, amelyek az elmúlt években az ellenzék erejét maguknál tudhatták.
Az április 12-i választások legnagyobb vesztese egyértelműen a Demokratikus Koalíció (DK).
Már az aláírásgyűjtés során érdekes helyzet alakult ki, a Dobrev Klára által vezetett DK-nak ugyanis hivatalosan csak 105 jelöltje volt az ajánlásgyűjtés után, mert Czeglédy Csaba bejelentette: bár a „szíve csücske a DK-s közösség”, ő mégis inkább függetlenként indul. Czeglédy végül az utolsó pillanatban visszalépett, s közölte, nem indul a parlamenti választáson. A Magyar Péternek tett gesztusok végül oda vezetettek, hogy Dobrev pártja így 2026-ban nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, sőt alig egy százalékot kapott.
Ezzel olyan, korábban meghatározó ellenzéki figurák estek ki az Országgyűlésből, mint Molnár Csaba, Varju László, Arató Gergely, Gréczi Zsolt és Kálmán Olga, de a DK-hoz átigazoló Jakab Péter sem szólalhat fel a következő években a parlamentben.
A vereség súlya miatt a pártelnök még aznap bejelentette, lemond a DK elnökségi tisztségről, a teljes elnökség pedig követi a példáját.
A Jobbiknak sem sikerült túl jól a kampány, a párt már az aláírásgyűjtés során elhasalt, és nem sikerült országos listát állítania.
Gyengén muzsikáltak a protesztpártok
A 2026-os választás sajátossága volt, hogy több baloldali szereplő már a startvonalhoz sem állt oda: a Momentum Mozgalom még tavaly nyáron jelentette be, hogy nem indul a választáson, de az LMP és Vona Gábor pártja, a Második Reformkor neve sem szerepelt a választócédulán. A Párbeszéd és Gattyán György milliárdos pártja, a Megoldás Mozgalom is visszalépett, ahogyan az MSZP sem indult a 2026. évi országgyűlési választáson, így a parlamentből kiszorult Kunhalmi Ágnes is.
A választások politikai vesztese Hiller István is: miután az MSZP bejelentette, hogy lemondott az országos listáról, Hiller független jelöltként próbált szerencsét, nem sok sikerrel.
A függetlenként induló Hadházy Ákos a harmadik lett budapesti választókerületében, így tíz parlamenti év után ő is kiszorult a törvényhozásból. A politikus a választást követően bejelentette, visszavonul, és ismét eredeti szakmájának szenteli életét, állatorvosként folytatja a munkát.
Noha a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) versenybe szállt a mandátumokért, nem jött jól nekik a kampány utolsó napjaiban kirobbanó korrupciós botrány: Kovács Gergő hiába magyarázkodott többórás videóban, a korábban stabil szavazóbázissal rendelkező párt még az egy százalékot sem érte el. Ez az ő esetükben azt is jelenti, hogy a kampányra kapott állami támogatást vissza kell fizetniük az államkasszába.
Lezárult egy korszak
A 2026-os választás egyik nagy tanulsága, hogy a korábban megszokott, klasszikus baloldali pártrendszer, a parlament sokszínűsége gyakorlatilag megszűnt. A következő évek nagy kérdése, hogy ezek a pártok képesek lesznek-e megújulni, vagy ismét megjelenik majd új egy baloldali formáció.
További híreink:
