Vance: Orbán Viktor Amerika szövetségese – „nem volt hiábavaló kiállni mellette”
Így zajlik a hatalomátadás: mutatjuk a kormányváltás pontos menetrendjét
Orbán Viktor korábbi ígérete a hatalom demokratikus átadásáról valósággá vált, miután a miniszterelnök személyesen gratulált Magyar Péternek a választási győzelemhez. Ezzel megkezdődik a politikai átmenet, amelynek során az új kormány megalakulásáig a jelenlegi kabinet ügyvezetői jogkörrel látja el a feladatait. A folyamat szigorú alkotmányos keretek között zajlik, amíg a többlépcsős eljárás végén felállhat a következő kormány.
„Ha van élő garancia arra, hogy Magyarországon ez demokratikus lesz, az éppen én vagyok” – reagált még korábban Orbán Viktor azon vádakra, miszerint nem adná át a hatalmat egy esetleges választási vereség esetén. Vasárnap este bebizonyosodott, hogy hiába próbálta ezzel riogatni a nyilvánosságot a tiszás sajtó, a kormányfő szavai helytállóak voltak. Magyar Péter saját maga mondta el a nyilvánosságnak, hogy a miniszterelnök még a választás estéjén felhívta telefonon és gratulált neki a választási győzelemhez – írja a Magyar Nemzet. Orbán Viktor tehát méltósággal fogadta a Tisza Párt választási győzelmét, de még beletelik egy kis időbe, amíg Magyar Péter meg tudja alakítani kormányát. A hatalom átadása ugyanis egy szigorúan szabályozott, több lépcsőből álló folyamat, amit Magyarország Alaptörvénye határoz meg. Nézzük meg, mi mindennek is kell megvalósulnia, hogy megalakuljon Magyar Péter kormánya!
Így áll fel az új magyar kormány
Először is, fontos felhívni a figyelmet arra, a választásnak még nincs végeredménye: a külképviseleti és átjelentkező voksok miatt több szavazókörben még várnak a végeredmény kihirdetésére. A vonatkozó jogszabály szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást követő 19. napon állapítja meg a szavazás országos listás eredményét, ami egyben a mandátumkiosztás alapját is jelenti. Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a dátum pontosan május 4-re fog esni.
Az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról az alaptörvény szintén rendelkezik: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kell összehívnia az ülést a választást követő harminc napon belül.
Vagyis legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia az új Országgyűlésnek.
Az államfő egyébként már hétfőn bejelentette, a szerdai napra személyes megbeszélésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, illetve vasárnap este mondott beszédében is megígérte: az alakuló ülés időpontjáról is egyeztet majd a pártok vezetőivel.
Az átmeneti időszak
Fontos azonban tudni, a választás és az új kabinet felállása közötti időszakban sem marad vezetés nélkül az ország: ilyenkor a korábbi kormány ügyvezetőként működik tovább. Ez az úgynevezett ügyvezető kormány biztosítja az állam működésének folytonosságát, ellátja a napi ügyeket és végrehajtja a már meghozott döntéseket. Az ügyvezető kormány mozgástere azonban erősen korlátozott: nem hoz nagy horderejű, hosszú távra szóló döntéseket, nem indít jelentős, új programokat. Vagyis
- nem ismerheti el nemzetközi szerződés kötelező hatályát,
- rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Az alakuló ülés
Az alakuló ülés menetrendjéről az Index írt részletesen. Először is a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, majd ezután a Nemzeti Választási Bizottság elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről.
A mandátumvizsgáló bizottság javaslata alapján ekkor igazolják megbízatásukat a képviselők, majd tesznek esküt, hivatalosan is elkezdve ezzel a munkájukat.
Ezt követi az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása, valamint ekkor már arra is nyílhat esély, hogy állandó bizottságok alakuljanak, ugyanakkor erre egy későbbi időpontban tartott ülésen is sort keríthetnek.
A miniszterelnök megválasztása
Az alakuló ülésen történik meg az a döntés, ami mindenkit a legjobban érdekel: az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, amelyről nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Az Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulása között általában két-három hét telik el, a korábbi választásokon ez az alábbiak szerint alakult:
- 1998-ban az első Orbán-kormány július 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: június 18.).
- 2002-ben a Medgyessy-kormány május 27-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 15.).
- 2006-ban a második Gyurcsány-kormány június 9-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 16.).
- 2010-ben a második Orbán-kormány május 29-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 29.).
- 2014-ben a harmadik Orbán-kormány június 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 6.).
- 2018-ban a negyedik Orbán-kormány május 18-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 8.).
- 2022-ben az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 2.).
Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
További híreink:
