Pedofil bűncselekményt követhetett el a Tisza Csongrád-Csanád vármegyei képviselőjelöltje
A Gajda Attila ügyéről megjelent dokumentum akár valós is lehet
A Délmagyar információi szerint a Tisza Párt szegedi jelöltje, Gajda Attila ellen 2013-ban Szerbiában indult nyomozás egy, a büntető törvénykönyv 180. paragrafusába ütköző ügyben. Gajda Attila tagad, lejárató kampányról beszél, ugyanakkor egy szerb nyelvű dokumentum és jogi értelmezése szerint az eljárás megindulhatott, bár annak kimenetele nem ismert. A lapunk által megkeresett szerb jogász szerint a dokumentum akár valós is lehet, de erről csak az érintett ügyészség tud hiteles információt adni.
Súlyos, a képviselőjelöltséggel összeegyeztethetetlen vádakról szerzett tudomást a Délmagyar. A lap birtokába jutott információk és hivatalos dokumentumok alapján a vármegye 2-es számú választókerületében, a Tisza Párt színeiben induló jelölt, Gajda Attila egy pedofilügy vádlottja volt 2013-ban. Hogy pontosan mi történt, azt egyelőre nem lehet tudni, a tiszás jelölt egy, a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben igyekezett elejét venni a nagyobb botránynak.
Gajda Attila előre menekült
A Délmagyar cikke előtt röviddel Gajda Attila a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben jelezte, hogy lejárató kampány indulhat ellene. A tiszás jelölt a bejegyzésében a Gundalf-üggyel próbálta párhuzamba állítani az akkor még csak feltételezett vádat, mondván, ez is csupán egy lejárató kampány, és rágalmazni akarják. A képviselőjelölt állítása szerint „nincs ilyen ügy, nem is volt, ezért semmilyen nyomozás, rendőrségi vagy bírósági eljárás nem indulhatott”.
Röviddel a bejegyzés megjelenése után a Délmagyar internetes kiadásában valóban megjelent egy szerb nyelvű dokumentum, amely alapján a lap azt írta:
„A Tisza Párt egyik csongrádi jelöltje, Gajda Attila ellen évekkel ezelőtt az újvidéki főügyészség gyermekkel való közösülés miatt indított eljárást.”
A Délmagyar kérdéseket küldött a Tisza Párt sajtóosztályának, ahol cáfolták, hogy Gajda Attilának ilyen ügye lett volna. A cikkből az is kiderül, hogy a képviselő nem „informátorokon” keresztül értesült az őt ért vádakról, hanem a Délmagyar kereste meg kérdésekkel.
A képviselő hivatalos oldalán a bejegyzést követően egy videó is megjelent, amely nem a kirobbant üggyel volt kapcsolatos, később azonban eltűnt az oldalról.
Akár valós is lehet az előkerült dokumentum
Megkerestünk egy magyar nemzetiségű, Szerbiában élő jogászprofesszort, akinek átküldtük a lapban megjelent dokumentumot.
A névtelenséget kérő szakember egyértelműen kijelentette, hogy az irat formai és tartalmi szempontból is megfelel törvényekben foglaltaknak, így az akár valós is lehet, ugyanakkor erről biztos információt csak az érintett főügyészség tudna adni. Hozzátette, hogy amennyiben ez hamisítvány, abban az esetben aki hamisította, az bűncselekményt követett el.
A benne foglaltak alapján azt is megállapította, hogy amennyiben ez valós feljelentés, és a nyomozás elindult, arról vádlottat a szerb hatóságok értesítették.
A dokumentum a sértettet – akiről annyi derül ki, hogy egyik neve Aleksa – tájékoztatja arról, hogy nyomozás indult az ügyben, valamint ismerteti jogait és kötelezettségeit. A szerb jogászprofesszor megerősítette a Délmagyar értesüléseit is, miszerint a szerb büntető törvénykönyv 180. paragrafusa a gyermekkel való közösülés bűncselekményét határozza meg.
Arra a kérdésre, hogy milyen folytatása lehetett az ügynek, azt mondta, több lehetséges kimenetel is elképzelhető, értelemszerűen a börtönbüntetés kiszabását kizárta, mert annak nyoma lenne:
- a nyomozás nem vezetett eredményre, ezért megszüntették az eljárást,
- a nyomozás eredményes volt, de a cselekményt nem sikerült bizonyítani,
- a nyomozás során a sértett elállt az ügytől, ugyanakkor az eset súlya miatt ilyenkor felmerülhet a hamis vád kérdése,
- a nyomozás eredményre vezetett, de nem olyan súlyú a cselekmény, hogy börtönbüntetést szabjanak ki.
Felvetettük azt is, elképzelhető-e, hogy az ügy azért akadt meg, mert a vádlott elköltözött Szerbiából. A jogászprofesszor szerint ez elvileg lehetséges, ugyanakkor az ügy súlyát tekintve szinte kizárható.
Szerbiai forrásunk hangsúlyozta, hogy az általa elmondottak nem tekinthetőek hivatalos állásfoglalásnak, pusztán véleményét fogalmazta meg.
Mi szerepel a dokumentumban?
A mesterséges intelligencia segítségével készítettük el a dokumentum tükörfordítását, amelyet egyeztettünk a szerbiai jogásszal is.
A dokumentum fordítása változtatás nélkül, magyarul:
Szerb Köztársaság
Felsőbb Ügyészség Újvidéken
KTI sz.
2013. július 5.
ÚJVIDÉK
… Aleksa
A büntetőeljárásról szóló törvény 297. cikkének (3) bekezdése alapján ÉRTESÍTEM ÖNT mint sértettet, hogy 2013.07.03-án nyomozás indult a gyanúsított Atilla Gajda ellen …, alapos gyanú miatt, hogy elkövette a Szerb Köztársaság Büntető Törvénykönyve 180. cikke szerinti kiskorúval való fajtalanság bűncselekményét, amely által Ön sértett.
Tájékoztatom továbbá, hogy mint sértett, a büntetőeljárási törvény 50. cikke alapján joga van:
– javaslatokat és bizonyítékokat benyújtani a polgári jogi igény érvényesítésére, valamint ideiglenes intézkedéseket javasolni annak biztosítására,
– felhívni a figyelmet tényekre és bizonyítékokra, amelyek jelentősek a bizonyítás tárgyában,
– meghatalmazottat (ügyvédet) megbízni,
– betekinteni az iratokba és megtekinteni a bizonyítékként szolgáló tárgyakat,
– értesítést kapni a feljelentés elutasításáról vagy az ügyész elállásáról,
– panaszt benyújtani az ügyész döntése ellen, ha nem indít vagy megszünteti az eljárást,
– átvenni a vádat és képviselni azt, ha az ügyész nem lép vagy eláll,
– részt venni az előkészítő és főtárgyaláson,
– részt venni a bizonyítási eljárásban,
– fellebbezni az eljárási költségekről és a megítélt polgári jogi igényről szóló döntés ellen,
– értesítést kapni az eljárás kimeneteléről és a jogerős ítéletről,
– egyéb, törvényben meghatározott cselekményeket tenni.
Figyelmeztetés: A sértett joga az iratok és bizonyítékok megtekintésére korlátozható mindaddig, amíg tanúként nem hallgatják ki.
Ügyész
(aláírás)
Az üggyel kapcsolatban kérdést küldtünk a Tisza párt jelöltjeit támogató Botka Lászlónak, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt lapunknak.
