Lázár János megmondta: Szeged a BYD városa lesz, Békéscsaba pedig az agrárkirály


Az Alapjogokért Központ elemzése megállapítja a Tisza Párt nyilvánosságra került energiaátállási terve több ponton is súlyos, a háztartásokra jelentős drágulást hozó intézkedéseket tartalmaz. A Kapitány Istvánhoz köthető dokumentum szerint ennek alapja az orosz energia kivezetése, a hatósági árak megszüntetése és a hazai szereplők előnyének felszámolása. Mindez összhangban van az Európai Bizottság korábbi elvárásaival és az ukrán törekvésekkel, ugyanakkor a rezsicsökkentés fenntarthatatlanságához és akár az energiaszektor privatizációjához is vezethet – összegezte a Magyar Nemzet.

A központ szerint a dokumentum konkrét lépéseket is felvázolt, hogyan valósítaná meg mindezt, a rezsiárak – és a magyar energiacégek – „piacosításától” elkezdve, a védett benzinárak megszüntetésén át új energiaadóig. Ha mindez megvalósulna, egy átlagos magyar család megközelítőleg 145 ezer forinttal fizetne többet, mint ma – ez lenne az ára annak, hogy ma a Tisza megkap minden pénzügyi és szolgálati segítséget Brüsszeltől és Kijevtől:
1. Megszüntetnék a rezsivédett lakossági gáz- és villanyárat – amely ma Európában a legalacsonyabb –, miközben kiárusítanák a Molt és az MVM-et. Ez egyértelmű többletteher a magyar családoknak és a nyugdíjasoknak: havi 120 ezer forint, azaz évi 1,44 millió forint.
A magyar családok átlagos havi áram- és gázköltsége jelenleg mintegy 20 ezer forint. A Tisza az olcsó orosz energiáról való leválással és a rezsivédett árak eltörlésével számol, amit az iráni válság és az ukrán olajblokád hatása tovább súlyosbíthat. Így a rezsi akár négyszeresére-hatszorosára nőhet, ami havi nagyjából 100 ezer forintos többletet jelenthet a családoknak – olvasható az Alapjogokért Központ tanulmányában.
Ez az összeg ráadásul havi 10-20 ezer forinttal tovább nőhet a Mol és az MVM piaci kiárusítása miatt. Ebben az esetben az MVM Next a globalista nagytőke kezébe kerülne, ami drágább szolgáltatásokat és szigorúbb rezsibehajtást hozhat.
2. Eltörölnék az üzemanyagok védett árát. Ez is a magyar családok és a nyugdíjasok pénztárcáját terhelné meg, mégpedig konzervatív becslések szerint is csaknem havi 25 ezer forinttal.
Az olcsó orosz energiáról való leválás és az iráni válság hatásai 1000–1200 forintos üzemanyagárakat hozhatnak. Ez egy havi átlagosan 40 literes tankolással számolva mintegy 25 ezer forintos, éves szinten közel 300 ezer forintos többletköltséget jelenthet egy családnak – derül ki a központ kutatásából.
+ 1. Bevezetnék az úgynevezett „energiafüggetlenségi adót”, amely sokkal inkább egy energiafüggőségi adót jelentene, hiszen a diverzifikáció helyett a terv a „nem orosz olajtól” történő, egyoldalú függést célozza meg.
Ez egy megtakarítással rendelkező magyar családtól – kétkeresős modellt feltételezve – évi 200 ezer, havi körülbelül 17 ezer forintos forintos elvonást jelentene.
Még akkor is, ha a Mol Dunai Finomítójának átállítására tervezett beruházás valóban „csak” 360 milliárd forintba kerülne, nem drágulna tovább, és az összeget mintegy kétmillió magyar család között osztanák szét, egyértelmű: a terhet végső soron a háztartások viselnék – írja az Alapjogokért Központ.
A Kapitány-terv mérlege így havi szinten körülbelül 145 ezer, éves szinten pedig közel 1,8 millió forintos pluszterhet jelentene a családoknak, a megtakarításokra kivetett különadó nélkül.
Ráadásul ez csak a közvetlen hatás: a megemelkedő rezsi inflációs spirált indíthat el, ami az élelmiszerektől a szolgáltatásokig mindenhol drágulást hozhat.
Noha a Tisza Párt energiapolitikai tervezete eddig nem volt ismert, a tiszás szakértők által eddig kommunikált tervek nagyon is egybecsengenek a Csercsa Balázs által közzétett dokumentummal. Kapitány István például számtalan alkalommal fejtette ki álláspontját azzal kapcsolatban, hogy le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, és sokkal kevesebb beavatkozásra, különadóra van szükség, az árstopra, árrésstopra pedig nincsen.
A rezsicsökkenést támadja Holoda Attila is, aki szerint túl alacsony a villamos energia ára, de Surányi György sem titkolta soha a kedvező rezsiárakról alkotott véleményét, a volt jegybankelnök szerint a támogatással az a legnagyobb baj, hogy az összes család megkapja. Korábban pedig a kivezetésről úgy fogalmazott, ez a lépés „meleg dolog” lenne, de elmondása szerint lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést.
Az első tiszásként is emlegetett politológus, Kéri László pedig egészen egyszerűen a világ blöffjének nevezte a rezsicsökkentést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.