Ezt hozná a Tisza energiapolitikája: rezsirobbanás és drága üzemanyag
Közzétette a közösségi oldalán a Tisza energiapolitikai tervezetét Csercsa Balázs, a párt egyházügyi munkacsoportjának volt vezetője, ami nagyon röviden összefoglalva az orosz energia azonnali és végleges kivezetéséről, valamint a brüsszeli energiapolitikára való átállásról szól és eddig nem látott újdonságokat is tartalmaz. A gazdasági szempontból értelmezendő dokumentum valódiságára utal, hogy a Tisza Párt vezetése úgy véli, az üzleti szférából érkező szakemberek tapasztalata segíthetne az állami működés átalakításában, valamint az Európai Unióval való kapcsolatok rendezésében, írja a Politico, amelynek Tarr Zoltán nyilatkozott - írta meg a Magyar Nemzet.
Akár négyszeres rezsi jöhetne a Tisza energiapolitikájával
Hortay Olivér, a Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője részben erre a nyilatkozatra reagálva a Magyar Nemzet megkeresésére úgy fogalmazott, a mozaik darabkái eddig is ismertek voltak, azonban ennyire konkrét tervezet és lépések nem láttak napvilágot. Ismertette, a konkrét cselekvési terv két fő irányra épít, és hoz néhány újdonságot is.
Egyik irány az orosz energia kivezetése, ezen az áron kívánnák rendezni Magyarország viszonyát az Európai Bizottsággal és Ukrajnával. A másik irány az állami szerepvállalás csökkentése,
erről pedig első interjúinak egyikében Kapitány István is beszélt már, túlzottnak nevezve a beavatkozás mértékét – idézte fel Hortay Olivér. Kiemelte, maga a dokumentum is kétszeres áram és gázárakkal számol, ám ez
a becslés az iráni háború kitörése előtti energiaárakkal számolva készülhetett, a végleges számok pedig három és fél, négyszerese is lehetnének a mai rezsiköltségeknek.
A tiszás számítások is ezer forint közeli üzemanyagárakat jeleznek előre az orosz olaj teljes kivezetésével. Ennek kapcsán Hortay Olivér ismét felidézte a Századvég vonatkozó becslését, amiben az áll, ha az orosz olaj kiesik a magyar piacról, az 1026 forintos benzinárat és 1051 forintos dízelárakat jelentenek.
Az energiafüggetlenedési adót pedifg egyenesen cinikus tételnek nevezte, kezdve a névadással. Ezt a terhet a lakossági megtakarításokra vetnék ki azért, hogy a százhalombattai finomítót átállítsák az orosz olajról, azaz arra tennék alkalmassá hogy ne két, hanem egy helyről érkező olajat legyen képes feldolgozni.
A piacosítással elszabadulnak az árak
A terveket valódinak értelmezve foglalt állást blogján Tóth Máté energetikai szakjogász is, aki arra hívta fel a figyelmet, az orosz energiahordozókról leválással és a rezsicsökkentés „piacosításával” elszabadulnak az árak, ugyanis nincs más, olcsóbb, és szárazföldön hozható forrás. A tengeri szállítás az egyetlen alternatíva, ami pedig jóval drágább.
Az olcsó orosz olaj meg gáz nélkül Magyarország elveszítené a regionális elosztó pozícióját is, vagyis megint jönne a kiszolgáltatottság időszaka, ahol a külföldi konszernek játéka vagyunk.
Végül Magyarország elveszítené a cselekvőképességét is, a piacosítással újra az energetikai cégek diktálnának, pedig a kormánynak az a döntése, hogy az energiainfrastruktúra minél nagyobb hányada került hazai kézbe, tudatos döntés volt.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a lap megkeresésére azt mondta, (a tiszások) az orosz energiabehozatalt sokan súlyos függőségnek és emiatt kockázatnak tekintik, a leválást így a kockázat mérséklésével indokolják, ugyanakkor, ahogy a jelenlegi helyzet is mutatja, a Közel-Keleten ez pont az ellenkező eredményre vezet.
A teljes kivezetés helyett a diverzifikációnak van létjogosultsága, ennek érdekében a jelenlegi kormány is érdemi lépéseket hajtott végre ezen a területen (csővezetékes összeköttetés kialakítása, szerződéskötések), azonban a teljes leválás kontraproduktív, politikai lépés, mintsem gazdasági racionalitás.
Az egyik leghajmeresztőbb fogalom: a túlfogyasztás
A dokumentum tartalmaz egy hajmeresztő állítást is, nevezetesen a túlfogyasztást. Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel azt mondta, az árak emelkedését az alacsonyabb jövedelműek szenvednék el, akik nem tudnak hatékonyságjavításra költeni – 20-25 éves járművekkel járnak, régi kazánnal fűtenek. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ugyanakkor érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, amely látszódik az energiafelhasználási adatokban is, ebben pedig a különböző a háztartások számára meghirdetett energiahatékonysági támogatások, pl. hűtőgépcsere program segítettek.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó pedig néhány számadattal szemléltette, mivel járna a Tisza energetikai programjának végrehajtása.
- A rezsicsökkentés eltörlése azt jelentené, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 250-350 ezer forintos rezsiköltség egy négytagú családnál akár megközelítené az 1 millió forintot is, ami legalább 600 ezer forintos többlet.
- A védett üzemanyagár nélkül átlagos autóhasználat mellett az üzemanyagok drágulása évi 600–900 ezer forinttal növelné a család kiadásait. (Átlagos használatnál az első autóra számolhatunk évi 18 ezer kilométer futással és 8 literes fogyasztással,
- Az árréscsökkentés megszüntetése pedig azt eredményezné, hogy a boltok magasabb árréseket érvényesítenek, ami egy átlagos családnál évi 180–360 ezer forinttal drágább bevásárlást jelentene.
A főtanácsadó nagyságrendileg évi 1,8 millió forintos kiadásnövekedéssel számol úgy, hogy ezt a jövedelmek egyáltalán nem követik.
További híreink:
