Orbán Viktor: A Tisza a rezsicsökkentést is felszámolná +videó
Politikai eszköz lett a Transparency rangsora +videó
Vitatott jelentés került ismét a figyelem középpontjába. A Transparency rangsorát politikai nyomásgyakorlásként értelmezik.
A Transparency International legfrissebb korrupcióérzékelési indexe ismét Magyarországot állította pellengérre, ám a Nézőpont Intézet szerint a rangsor nemcsak szakmailag vitatható, hanem kifejezetten politikai célokat szolgál. Elemzésükben azt hangsúlyozzák: a jelentés évek óta épülő eszköz a brüsszeli döntéshozatalban, amelynek célja Magyarország megkerülése és nyomás alatt tartása.
Nem a korrupciót méri, hanem véleményeket gyűjt a Transparency
A Nézőpont szerint a Transparency által publikált index alapvetően félrevezető, mert nem a korrupció tényleges mértékét vizsgálja. Saját adatgyűjtés helyett tizenhárom másik indexet használ, amelyek eltérő módszertannal, sokszor csak részterületeken foglalkoznak a korrupció kérdésével. Így a végeredmény nem objektív tényeken, hanem egymásra épülő véleményeken alapul.
Politikai elfogultság és zárt értékelői kör
Az elemzés szerint az országértékeléseket egy szűk, politikailag egyoldalú szakértői kör készíti. Ezek a szereplők gyakran ugyanahhoz a nemzetközi, baloldali hálózathoz kötődnek, ráadásul előfordul, hogy a Transparency és az általa használt indexek körkörösen hivatkoznak egymásra. Ez tovább gyengíti a rangsor hitelességét.
Magyarország a középmezőnyben van
A Nézőpont Intézet felidézi: a Transparency narratívája több ponton eltér a lakossági véleményektől. Az Eurobarometer adatai szerint 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején a korrupció elleni fellépés megítélése az egyik legrosszabb volt Európában, mégis középmezőnybe sorolták Magyarországot. Ezzel szemben 2025-ben, amikor a kormányzati megítélés elérte az európai átlagot, a Transparency már a lista végére helyezte az országot.
Finanszírozási kérdések és érdekütközések
A kritika szerint maga az index is „korrupciógyanús”, hiszen fő finanszírozói között szerepelnek a rangsor élén álló országok, például Dánia, Svédország vagy Németország. Emellett a Transparency támogatói között megtalálható a Európai Bizottság, valamint a Open Society Foundations is, amelyek a Nézőpont szerint politikai nyomásgyakorlásra használják a rangsort.
Tisza-közeli kapcsolatok
A Nézőpont arra is felhívja a figyelmet, hogy a Transparency magyarországi szervezete több ponton is kapcsolatba hozható a Tisza Párttal. Felidézik a Lánchíd felújítását, amelyet a szervezet felügyelt, valamint azt is, hogy Bod Péter Ákos, a magyar Transparency felügyelőbizottságának elnöke Tisza-rendezvényen vett részt. A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós pedig nyilvánosan támogatta Magyar Péter vagyonelkobzási kezdeményezését.
A Nézőpont Intézet szerint mindezek alapján a Transparency International rangsora nem a korrupció valós helyzetét tükrözi, hanem egy politikai narratíva része, amelynek célja Magyarország hiteltelenítése a nemzetközi térben.
További híreink:
