Orbán Viktor: A béke érdekében tárgyalni kell Oroszországgal
Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta interjúsorozatában beszélt a koppenhágai uniós csúcstalálkozó után kialakult helyzetről. A magyar álláspont a háború, Ukrajna EU-integrációja és az orosz kapcsolatok kérdésében továbbra is határozott: Magyarország nem háborúpárti, nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, és a konfliktus megoldását békés tárgyalásokban látja - írta meg a Magyar Nemzet.
A miniszterelnök beszámolója szerint a csúcstalálkozó légköre feszültséggel teli volt, Magyarország több oldalról is támadások célpontjává vált. Mint fogalmazott, „rosszabb volt, mint egy hagyományos ketrecharc”, hiszen a horvátokkal, a Bizottsággal és a németekkel is komoly viták alakultak ki. A magyar ellenzék is sürgeti, hogy Magyarország kövesse Brüsszel álláspontját az orosz energiahordozókról való leválásban.
Orbán Viktor szerint a tagállamok különféle módszerekkel próbálják rávenni Magyarországot, hogy támogassa Ukrajna EU-csatlakozását. Az úgynevezett „intelligens típusú kísérletek” logikai érvekre alapoznak, míg mások inkább nyomásgyakorlással próbálkoznak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem kíván engedni semmilyen „ügyes kompromisszumnak”, amely idővel mégis a teljes tagsághoz vezetne.
„Én sem ma jöttem le a falvédőről” – fogalmazott, utalva arra, hogy egy előzetesen elfogadott minősített többségi döntés a tárgyalások megkezdéséről könnyen végül teljes tagságba torkollhat, ráadásul folyamatos nyomásgyakorlás mellett.
Oroszországot nem legyőzni kell, hanem békét kötni vele
A beszélgetés során Orbán Viktor kiemelte: a nyugati stratégia célja Oroszország legyőzése egy „kifárasztásos háborúban”. Ezzel a magyar kormány nem ért egyet, mert úgy látja, hogy ez a megközelítés csak újabb emberáldozatokhoz vezetne mindkét oldalon. Magyarország azt javasolja, hogy az Európai Unió kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal egy új, hosszú távú európai biztonsági rendszer létrehozásáról. Ebben a rendszerben természetesen Ukrajna helyét is meg kell határozni, de nem ez lehet a kiindulópont, hanem az, hogy az európai biztonsági rend felbomlott, és vissza kell hozni a békét és az erőegyensúlyt.
A magyar kormány álláspontja szerint „amíg egy tagállam nem áll háborúban, addig az Unió sem lehet hadviselő fél”. A miniszterelnök úgy véli, a brüsszeli döntéshozók a háborút eszközként használják fel arra, hogy több hatalmat és közös adósságot hozzanak létre, ami végső soron a nemzeti szuverenitás felszámolásához vezethet.
A stratégiai döntések mögött különböző motivációkat lát: a hadiipari lobbit, a spekulatív gazdasági érdekeket, és a politikai hatalomkoncentráció szándékát. A háborúpártiak között olyan körök is vannak, akik abban bíznak, hogy Oroszország kimerülése után – a Jelcin-korszakhoz hasonlóan – új lehetőség nyílik gazdasági befolyásszerzésre.
Orbán Viktor beszélt a horvát miniszterelnökkel folytatott vitájáról is. Ennek tárgya az volt, hogy a horvát fél a tengeri szállítású, nem orosz eredetű olajat alternatívaként kínálná a magyar és szlovák energiaellátás számára. A miniszterelnök szerint azonban a horvát vezeték kapacitása nem elégséges, ráadásul a szállítás költségesebb is lenne. Magyarország számára az orosz olaj vezetéken keresztül történő szállítása továbbra is olcsóbb és megbízhatóbb megoldás.
Orbán Viktor: a magyar álláspont egyértelmű
Az interjúban hangsúlyosan szerepelt, hogy Magyarország álláspontja Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban egyértelmű. A magyar emberek referendumon mondták ki, hogy nem kívánnak közös integrációs formátumot Ukrajnával. A kormány viszont nem akarja magára hagyni az országot, ezért egy stratégiai partnerségi megállapodást javasol, amely a gazdaság, az energiaügyek és akár a biztonság területén is lehet együttműködés, de nem adna tagsági jogokat Ukrajnának.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az ellenzék szerinte érzelmi vagy külső – brüsszeli – nyomásra támogatja Ukrajna tagságát. A cél, hogy a nemzeti kormányt leváltsák, és egy olyan kormányt ültessenek a helyére, amely kész kiszolgálni a brüsszeli elvárásokat.
Orbán Viktor szerint a csütörtöki Európai Politikai Közösség ülése kevésbé lesz konfrontatív, mivel nemcsak EU-tagállamok vesznek részt rajta. Hozzátette: nem tervez kétoldalú találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mert az előkészületek ehhez nem megfelelőek. Ugyanakkor ha Magyarországot támadás éri a plenáris ülésen, készen áll kiállni és megvédeni az ország álláspontját.
