Magyar Péter ellen fordulnak a saját szigetei?
Magyar Péter pártjában a felszín alatt egyre súlyosabb belső feszültségek repesztik meg a párt mozgalmi hálózatát. A Magyar Nemzet birtokába került információk szerint a Tisza-szigetek – vagyis azok a helyi közösségek, amelyek aktivista bázisként működnek – mind nehezebben viselik a pártelnök körüli személyi kultuszt és a centralizált döntéshozatalt. Többen a hálás követő szerepéből való kilépést fontolgatják, néhány sziget pedig már meg is szűnt – tiltakozásként.
Árnyékban hagyott koordinátorok
A lap információi szerint a Tisza-szigetek koordinátorai emberfeletti munkát végeznek a háttérben, miközben Magyar Péter országos szereplésein aratja le a babérokat. A közösségszervezők úgy érzik, nem kapják meg a nekik járó elismerést, sőt, amint kritikát fogalmaznak meg, azonnal kegyvesztetté válnak. Egy informátor szavai szerint:
Magyar Péternek egy jó szava nincs azokhoz, akik folyamatosan a hátukat tartják neki. Ha viszont bármi probléma van, az rögtön az ő felelősségük.
A háttérben zajló konfliktus tehát nem csupán szervezeti, hanem mélyen személyes is – és politikailag is kockázatos.
A demokrácia hiánya belülről
Az aktivisták egyik legnagyobb csalódása, hogy a közösségszervezés sikeressége nem jár együtt politikai előrelépéssel. A listás helyek vagy egyéni indulások kiosztása kizárólag Magyar Péter személyes döntése – állítják a lapnak nyilatkozó források.
Sokan csalódottak, ugyanis a demokráciának nyoma sincs Magyar Péter körül
– hangzott el egy beszámolóban. A pártvezető állítólag nem tűri az ellentmondást, és mindenkit félreállít, aki nem igazodik maradéktalanul az elképzeléseihez.
Megkérdőjelezett számok, új vezetés
A Tisza-szigetek valós létszáma is viták tárgyát képezi. Míg Magyar Péter szerint „több mint 2200 szigetben majd ötvenezren vesznek részt” a Tisza-mozgalomban, a párt belső nyilvántartása szerint mindössze 1570 sziget működik, és azok összlétszáma sem haladja meg a 28 ezer főt – ebből pedig csupán mintegy tízezer az aktív tag. A párt elnöke nemrég kinevezte Forsthoffer Ágnest a Tisza-szigetek országos koordinátorává, aki azonnal az adatbázis felülvizsgálatát kapta feladatul.
Feloszlott szigetek, megsértett szövetségesek
A feszültség már a felszínre is került: nemrég négy újbudai Tisza-sziget szűnt meg. A nyilvános közleményben „embertelen abúzusra”, „etikai kérelmek eltussolására” és „diszkriminációra” hivatkoztak, valamint kijelentették, hogy „Magyar Péter álma mára csak a mi álmunk maradt”. Bár a pontos vádakat nem részletezték, a lap úgy tudja: a konfliktus abból indult ki, hogy a szigetek egyik vezetője indulni akart volna a választásokon, amit Magyar Péter ígérete ellenére később megvétózott.
Hasonló sorsra jutott az Amarodrom néven futó roma Tisza-sziget is, amely a nyolc vármegyében is jelen lévő hálózatát számolta fel. Vezetőjük, Kőrös Ferenc nyilvánosan kért bocsánatot a csatlakozóktól, és kijelentette: „tévedtem”. Legnagyobb csalódásként azt említette, hogy nem látja a Tisza Pártban a cigányság problémáinak őszinte képviseletét. A Bruti nevű humorista rasszista kijelentései után például a párt vezetése nem határolódott el nyilvánosan, ez is hozzájárult az elszakadáshoz.
Egyre hangosabb kiábrándulás Magyar Péteréknél
A politikai szakítások nem álltak meg: tavaly Dombóváron is feloszlott egy sziget, amelynek alapítója, Szabó Loránd, a város volt DK-s polgármestere nyíltan elismerte a kiábrándulást. „Valószínűleg történelmet csináltunk, mert mi lehetünk az első (de nem az utolsó) sziget, amely megszűnt” – nyilatkozta.
A párton belüli hierarchikus rendszer és Magyar Péter egyeduralma tehát nemcsak kívülről vált támadási felületté, hanem belül is repedéseket idézett elő. A mozgalom lendületét a csalódott aktivisták és a megszűnő bázisok jelentősen gyengíthetik – főként, ha a szervezet nem tud hiteles válaszokat adni a felmerülő problémákra.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
