Egészségügyi ellátás: a valóság felülmúlja a szóbeszédet
Az SZTE kancellárja részletesen leírta, miért jobb az egészségügyi ellátásunk, mint a közbeszéd alapján gondolnánk.
Egészségügyi ellátás: a valóság jobb, mint a szóbeszéd
A közbeszédben gyakran uralkodik az a kép, hogy a magyar egészségügyi ellátás hozzáférése gyenge és a várólisták hosszúak. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja az Index hírportálon megjelent véleménycikkében azonban OECD- és WHO-adatokkal cáfolja ezt: számos mutatóban jobban állunk, mint sok nyugat-európai ország. Szerinte a valódi problémát nem a hozzáférés, hanem az alacsony szűrési részvétel és a hiányos prevenció jelenti.
Az egészségügyi ellátás szerepe az egészségben eltöltött évek növelésében mindössze 10–20 százalék. A genetika és a környezet 20-20, az életmód pedig 40–50 százalékban határozza meg életkilátásainkat. Magyarországon rendelkezésre áll a teljes szűrési infrastruktúra – mammográfia, tüdőszűrés, méhnyakrák-szűrés, kardiológiai vizsgálatok –, ám a részvétel messze elmarad az OECD-átlagtól.
Szűrések és prevenció: a valódi egészségnyereség kulcsa
Fendler szerint az ingyenes szűrések igénybevételének növelése egyszerre javítaná a lakosság egészségi állapotát és csökkentené az egészségügyi ellátás terheit. Más országokban a biztosítási díj a szűrési részvételtől is függ, így anyagilag is ösztönzik a lakosságot. Magyarországon a szűrések elmulasztásához kapcsolt, csekély mértékű egészségbiztosítási díjemelés jelentős előrelépést hozhatna.
A számok figyelmeztetőek: nálunk az 50–69 éves nők 30%-a vesz részt mammográfián, míg Skandináviában 80% fölött. Vastagbélrák-szűrésre csupán 3% jár el, szemben az OECD-átlag 44%-ával. Eközben magas a dohányzási arány, az alkoholfogyasztás és a túlsúly, ami növeli a keringési és daganatos betegségek kockázatát.
Hozzáférés és finanszírozás: nemzetközi összevetés
Az orvos-beteg találkozások száma Magyarországon 9,5 évente, az OECD-átlag 6. A műtéti várólisták sok esetben rövidebbek, mint például Norvégiában vagy Angliában. A magyar egészségügyi ellátás a GDP-arányos alacsony költés ellenére számos területen átlag feletti teljesítményt nyújt.
A finanszírozás azonban szerény: a munkavállalók jövedelmük 7%-át, a munkáltatók 1,3%-át fizetik egészségbiztosításra – ez jóval alacsonyabb, mint a V4-országokban vagy Nyugat-Európában. Fendler szerint elfogadható, hogy a gyorsabb vagy kényelmesebb ellátásért többen pluszban fizessenek, de ezt biztosítói rendszerben, minőségbiztosítással kellene megvalósítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
