
Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára, a kérdés, hogy ez mennyi szavazatot hozhat a Tisza Párt konyhájára. Elemzőink úgy látják, Márki-Zay Péter bejelentése, miszerint pártja nem indul 2026-ban, nem több egy politikai gesztusnál a Tisza javára, a Momentum szavazóit azonban megnyerheti magának Magyar Péter.
A Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) visszalépése a politikai ellenzéknek lehet kedvező, ráadásul a két pártban közös, hogy nincsenek – soha nem is voltak – identitásszavazói – mondta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont elemzője annak kapcsán, hogy
az alig mérhető népszerűségű Momentum után a szintén támogatottság nélküli Márki-Zay Péter is közölte, pártja nem állít önálló listát a 2026-os országgyűlési választáson, vagyis beáll Magyar Péter mögé.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja, Fekete-Győr András vezetésével a Momentum politikai ígéret volt 2017-ben, s a mai napig az is maradt. Egyrészt a hatpárti ellenzékben való részvétele miatt, másrészt a saját politikájuk jellegtelensége okán.
Egyéni egzisztenciák vagy karrierutak tekintetében azonban nagyon is valószínű az együttműködés a Tiszával. A két párt gondolkodása között nincs lényeges különbség az olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása vagy az EU fősodratú irányvonalához igazodás
– fogalmazott az elemző.
Megítélése szerint az MMN esetében inkább beszélhetünk eleve halva született kísérletről. A 2022-es országgyűlési választásokon Márki-Zay Péter mint a Gyurcsány Ferenc által fémjelzett ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljes vereséget szenvedett, s talán már akkor nyilvánvaló volt, hogy fölösleges pártalapításba kezdenie. Ennek a folyamatnak csak a betetőzése a mostani bejelentés.
Az elemzés szerint a Tisza Párt bizonyos kérdésekben azért nem foglal egyenesen állást, mert közelednek a választások. Ebbe a körbe tartozik Dobrev Klára kijelentése is, miszerint nem zárja ki az együttműködést Magyar Péterrel.
Az elemző szerint az MSZP és a Párbeszéd potenciálisan a DK szövetségesei lehetnek, és így akár vissza is léphetnek önálló pártként a választások előtt. Ennek előfeltétele Dobrev Klára pártelnökké válása volt, mivel az MSZP és a Párbeszéd abban bízhat, hogy meglévő egyéni képviselőik révén tárgyalási pozícióba kerülnek. Fontos lesz figyelni a Tisza Párt mozgását is ezekben a körzetekben, ha nem indít jelöltet, az az együttműködési szándék nyílt beismerése lesz.
A Jobbik és az LMP esetében már nem várható jelentős változás, útjuk a politikai megsemmisülés felé vezet.
Horn Gábor némiképp másként látja a visszalépéseket. Szerinte a Momentum egy parlamenti párt, amely még a rossz időkben is mérhető (2-3%), míg az MMN nem létező párt a közpolitikában. Ezért Márki-Zay Péter bejelentése csak egy személyes gesztus. Horn úgy véli, a visszalépések túl koraiak, a Momentum például ezt 2026 februárjában is megtehette volna. A választások előtt egy évvel történő visszalépés azt jelenti, hogy a liberálisok kiírták magukat a politikából.
Horn szerint nem valószínű, hogy sok ellenzéki párt feladja a küzdelmet, de kérdés, ki tud majd elindulni a végén. A DK esélye arra, hogy versenyben maradjon és felborítsa a kétpólusú felállást, az, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, befogadva az MSZP-t, a Párbeszédet és egyéb helyi közösségeket, de erre egyelőre nem lát esélyt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.