Magyar Péter árnyékában, visszalépő pártok a 2026-os választáson
Egymás után lépnek vissza a törpepártok Magyar Péter javára, a kérdés, hogy ez mennyi szavazatot hozhat a Tisza Párt konyhájára. Elemzőink úgy látják, Márki-Zay Péter bejelentése, miszerint pártja nem indul 2026-ban, nem több egy politikai gesztusnál a Tisza javára, a Momentum szavazóit azonban megnyerheti magának Magyar Péter.
A Momentum és a Mindenki Magyarországa Néppárt (MMN) visszalépése a politikai ellenzéknek lehet kedvező, ráadásul a két pártban közös, hogy nincsenek – soha nem is voltak – identitásszavazói – mondta a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont elemzője annak kapcsán, hogy
az alig mérhető népszerűségű Momentum után a szintén támogatottság nélküli Márki-Zay Péter is közölte, pártja nem állít önálló listát a 2026-os országgyűlési választáson, vagyis beáll Magyar Péter mögé.
Erdélyi Rezső Krisztián úgy látja, Fekete-Győr András vezetésével a Momentum politikai ígéret volt 2017-ben, s a mai napig az is maradt. Egyrészt a hatpárti ellenzékben való részvétele miatt, másrészt a saját politikájuk jellegtelensége okán.
Egyéni egzisztenciák vagy karrierutak tekintetében azonban nagyon is valószínű az együttműködés a Tiszával. A két párt gondolkodása között nincs lényeges különbség az olyan kérdésekben, mint Ukrajna támogatása vagy az EU fősodratú irányvonalához igazodás
– fogalmazott az elemző.
Megítélése szerint az MMN esetében inkább beszélhetünk eleve halva született kísérletről. A 2022-es országgyűlési választásokon Márki-Zay Péter mint a Gyurcsány Ferenc által fémjelzett ellenzék miniszterelnök-jelöltje teljes vereséget szenvedett, s talán már akkor nyilvánvaló volt, hogy fölösleges pártalapításba kezdenie. Ennek a folyamatnak csak a betetőzése a mostani bejelentés.
Az elemzés szerint a Tisza Párt bizonyos kérdésekben azért nem foglal egyenesen állást, mert közelednek a választások. Ebbe a körbe tartozik Dobrev Klára kijelentése is, miszerint nem zárja ki az együttműködést Magyar Péterrel.
Az elemző szerint az MSZP és a Párbeszéd potenciálisan a DK szövetségesei lehetnek, és így akár vissza is léphetnek önálló pártként a választások előtt. Ennek előfeltétele Dobrev Klára pártelnökké válása volt, mivel az MSZP és a Párbeszéd abban bízhat, hogy meglévő egyéni képviselőik révén tárgyalási pozícióba kerülnek. Fontos lesz figyelni a Tisza Párt mozgását is ezekben a körzetekben, ha nem indít jelöltet, az az együttműködési szándék nyílt beismerése lesz.
A Jobbik és az LMP esetében már nem várható jelentős változás, útjuk a politikai megsemmisülés felé vezet.
Horn Gábor némiképp másként látja a visszalépéseket. Szerinte a Momentum egy parlamenti párt, amely még a rossz időkben is mérhető (2-3%), míg az MMN nem létező párt a közpolitikában. Ezért Márki-Zay Péter bejelentése csak egy személyes gesztus. Horn úgy véli, a visszalépések túl koraiak, a Momentum például ezt 2026 februárjában is megtehette volna. A választások előtt egy évvel történő visszalépés azt jelenti, hogy a liberálisok kiírták magukat a politikából.
Horn szerint nem valószínű, hogy sok ellenzéki párt feladja a küzdelmet, de kérdés, ki tud majd elindulni a végén. A DK esélye arra, hogy versenyben maradjon és felborítsa a kétpólusú felállást, az, ha egy baloldali blokkban képzelik el magukat, befogadva az MSZP-t, a Párbeszédet és egyéb helyi közösségeket, de erre egyelőre nem lát esélyt.
