A fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság – írta közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki kiemelte, a kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat.
A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta. Ennek következtében az üzemeket bezárták és lebontották, ezáltal visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag-előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak
– emelte ki a tárcavezető, majd kiemelte, büszke arra, hogy az elhanyagoltság, leépülés után 2010 után irányt tudott váltani a magyar mezőgazdaság, és nagyon sokat ledolgoztak a rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta mélyütések negatív hatásaiból.
A magyar kormány ugyanis stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. 2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU-tagország között 2010 óta. Most pedig azért valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen tovább javítsunk.
– tette hozzá Nagy István, aki szerint az ország minden pontján újjáépülő állattartó telepek, megújuló élelmiszeripari üzemek és új öntözési beruházások jelzik a rendszerváltás utáni legnagyobb agrárberuházási program sikerét. Csak tavaly 667 milliárd forint értékű fejlesztést végeztek a gazdálkodók, sőt a most meghirdetett beruházási pályázatokon is óriási az érdeklődés. Mindeközben a Magyar falu programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám.
Rémhírterjesztéssel egyenértékű az az állítás, hogy a magyar állattartás eltűnt volna. Elértük, hogy a 2010 utáni években a szarvasmarha-, a tej- és a baromfiágazatban is tartós növekedést látunk. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, emögött óriási erőfeszítések állnak.
– tette hozzá Nagy István, aki szerint minden valóságalapot nélkülöz, hogy az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk, hiszen sertéshúsból és tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.
Mindeközben pedig soha ennyi termelői öntözési fejlesztés nem kapott segítséget, a Vidékfejlesztési program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
Az agrárfejlesztések részeként Magyarország Európában egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. Az EU-ban elsőként hazánk vezetett be állatjóléti támogatást a méhészeknek, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget. Az uniós – és nem a magyar – piacra ömlő hamis műméz kiszűrése érdekében ugyancsak hazánk kezdeményezésére változnak a mézjelölési szabályok az unióban. Emellett pedig hazai forrásból már öt éve kapnak a méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet egymillió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek. Ennek mértéke 2,5 euró méhcsaládonként.
A félrebeszélés helyett beszéljenek a számok. Az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását a külkereskedelmi mutatók is jól tükrözik: 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1 százalékkal nőtt, míg a feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 74,2 százalékra emelkedett
– emelte ki Nagy István, majd hozzátette, minimum sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyaréval, és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni.
Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod
– zárta bejegyzését az agrárminiszter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.