Indul a nemzeti konzultáció, íme a kérdések

Immár tizenegyedik alkalommal indít újabb nemzeti konzultációt a kormány. Orbán Viktor már pénteken bemutatta a nyomdából kikerülő íveket. A konzultáció témaiköreit igen, de a teljes kérdéssort eddig nem ismertük. A Magyar Nemzet most megszerezte ezeket is.

A Magyarország meg tudja csinálni! címmel hirdetett nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról szól, ebben kéri az állampolgárok véleményét. A konzultációs íveket már elkezdték terjeszteni, hamarosan mindenkihez eljutnak majd.

Nézzük a kérdéseket részletesen.

Gazdasági semlegesség

A miniszterelnök már korábban is többször utalt arra, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett. Szerinte azonban Magyarországnak ez nem jó, nekünk ebből ki kell maradni. Ha sikeresek akarunk lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie.

A konzultáció első témaköre is ezzel kapcsolatban kéri a polgárok véleményét, csatlakozzunk-e a kereskedelmi háborúhoz, avagy próbáljunk meg gazdaságilag semlegesek maradni.

Új gazdaságpolitika

A második kérdés valójában a gazdasági szuverenitásunkról szól: akarjuk-e, hogy a magyar gazdaságpolitika kialakításakor a nyugati mintákat és az Európai Uniót követve cselekedjen a kormány, vagy pedig Magyarországnak a saját útját kell járnia. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

Kis és középvállalkozások támogatása

A harmadik témakörben arról kell dönteniük a konzultációt kitöltőknek, hogy támogassa-e a kormány minden eszközzel a hazai kis és közepes vállalkozásokat a multinacionális cégekkel szemben is, akik ki szeretnék szorítani a piacról a helyi vállalkozásokat. A hazai vállalkozók támogatásának egyik formája lehetne, hogy tőkét juttat a kormány számukra. A konzultációban részt vevők ezt támogathatják, vagy pedig dönthetnek úgy is, hogy erre nincs szükség, elegendő hitel áll a gazdasági szereplők részére.

Multicégek rendszabályozása

A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a multik gyakran visszaélnek erőfölényükkel, a hazai vállalkozások és a fogyasztók kárára. Mindannyian emlékszünk még, milyen egyoldalúan és gyakran indokolatlanul emelték fel az árakat a nagy kereskedelmi láncok, de a kormánynak kellett fellépni az üzemanyagárak elszabadulása ellen is.

Itt tehát arról dönthetünk, megbüntesse-e a kormányaz erejükkel visszaélő multikat, vagy pedig fogadja el a brüsszeli szabályokat és ne lépjen fel ezekkel a cégekkel szemben.

Béremelési program

Orbán Viktor és a kormány már többször hitet tett amellett, hogy nagy arányú béremelésre van szükség a magyar gazdaságban, ezért új megállapodást kell kötni a munkavállalókkal és a munkáltatókkal. Kiszámítható, előre tervezhető béremelési programot szeretnének, amelynek során el kellene érni a négyszázezer forintos minimálbért, valamint az egymillió forintos átlagbért. Az ötödik kérdésben erre keresi a választ a kormány, hogy szükségesnek látják-e a magyarok ezt a béremelési programot, vagy pedig bízzák a gazdasági szereplőkre a béreket.

Munkáshitel fiataloknak

Hazánkban többfajta diákhitel áll rendelkezésre a felsőoktatásban tanuló fiataloknak, sőt, a szak- és felnőttoktatásban részt vevők is kamatmentes képzési hitelhez juthatnak. A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni, ezzel is segítve életkezdésüket.

A Nemzeti Konzultáció hatodik kérdésében erről dönthetünk, hogy szükség van-e erre, vagy elegendőek az eddigi támogatások.

Lakhatás támogatása

A hetedik témakör valójában több kérdést is magában foglal. Mindkettő lényege, hogy a munkáltatók hogyan járulhassanak hozzá dolgozóik lakhatásának támogatásához. Egyrészt támogathassák-e adókedvezményesen az alkalmazottaik lakbérét, másrészt pedig, hogy a dolgozóknak juttatott SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra is.

Fiatalok lakhatásának támogatása

A nyolcadik téma szintén a lakhatással foglalkozik, kiemelten a fiatalokat célozva. Itt is két dologban dönthetünk. Egyrészt, egyetértünk-e azzal, hogy több kollégiumi férőhelyet, új kollégiumokat építsen a kormány, másrészt pedig abban is kifejthetjük a véleményünket, hogy a lakást vásárló fiataloknak kell-e kedvezményes, öt százalékos hitelt nyújtani, vagy pedig megfelelő és elegendő módon támogatja már így is a kormány a fiatalok lakáshoz jutását a CSOK Plusszal.

Tizenharmadik havi nyugdíj

Mint ismert, az Európai Unió illetékesei azt követelik a kormánytól, hogy szüntesse meg a 13. havi nyugdíjakat Magyarországon. A kormány ellenáll Brüsszel akaratának, de ehhez is kéri a magyarok támogatását, erről szól a kilencedik kérdés.

Családi adókedvezmény

A kormány már eddig is rengeteg intézkedést hozott az elmúlt tizennégy évben, amelyek arra irányultak, hogy megállítsák a népességfogyást. Ugyanakkor egész Európa népesedési válságban van, Brüsszel pedig a családok támogatása helyett a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány viszont további kedvezményekkel ösztönözné a gyerekvállalást, ezek közül a nemzeti konzultáció tizedik kérdése arra irányul, hogy helyesnek tartják-e a magyar emberek azt az elképzelést, miszerint jövő évtől megduplázná a kormány a gyerekek után járó családi adókedvezményt, vagy pedig azt szeretné a többség, ha hazánkban is inkább a migrációt kellene támogatni ehelyett.

A migrációs büntetés elutasítása

A migrációval függ össze a konzultációs kérdőív utolsó tizenegyedik kérdése is. Mint ismert, hazánknak napi egymillió eurós büntetést kell fizetnie az Európai Bíróság döntése szerint, mert nem nyitjuk meg határainkat az illegális bevándorlók előtt. A magyar kormány viszont elutasítja ezt a büntetést, és úgy gondolja, ehelyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy hazánk nem vesz részt a központi migrációs politikában, a bevándorlók befogadásában és szétosztásában. (Az úgynevezett migrációs paktumból egyébként Hollandia is ki szeretne maradni.)

A Nemzeti Konzultáció utolsó kérdésében véleményt nyilváníthatunk tehát arról, egyetértünk-e a kormány álláspontjával, avagy el kellene fogadnunk a brüsszeli migrációs politikát.

Határidő: december 20.

Ezek tehát a most indult nemzeti konzultáció kérdései, a kormány arra kéri a magyarokat, hogy legkésőbb december 20-ig adják fel a nekik eljuttatott kérdőíveket. A korábban beérkezett válaszokat azonban folyamatosan feldolgozzák, hogy minél hamarabb megismerjék az emberek véleményét ezekben a fontos kérdésekben.