A kormány fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot

A költségvetési hiány és az államadósság csökkentével a kormány fenntartható növekedési pályára állítja a gazdaságot, amely a nemzetközi előrejelzések szerint már jövőre dobogós lehet az uniós rangsorban – jelentette ki Varga Mihály a 62. Közgazdász-vándorgyűlés második napján Nyíregyházán.

A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány úgy állította helyre a költségvetés egyensúlyát, hogy a háborús válság közepette is megvédte az elért eredményeket, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a családtámogatásokat.

Mint mondta: az idei év a háború és a szankciók által megbomlott egyensúly helyreállításának éve, amelynek során a kormány olyan lépéseket tesz, amelyekkel a hiány és államadósság csökkentése mellett a fenntartható gazdasági növekedés is elérhető. Varga Mihály úgy fogalmazott: egy cselekvő kormánynak az a feladata, hogy nyomon kövesse a költségvetési folyamatok alakulását és amennyiben szükséges, intézkedéseket hozzon. 

A kormány tartja az idei évre kitűzött 4,5 százalékos hiánycélt, jövőre pedig 3,7 százalékra, 2026-ra 2,9 százalékra javítja a hiány mértékét. 

Az államadósság csökkentéséről szólva a tárcavezető emlékeztetett: a 2010 és 2019 közötti időszakban Magyarország az Európai Unió éllovasa volt az adósságcsökkentésben, majd a járvány óta eltelt időszakban is jelentős adósságcsökkentést hajtottunk végre. 

– tette hozzá Varga Mihály. A pénzügyminiszter kifejtette: jelenleg minden prognózis azt mutatja, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az uniós országok élmezőnyében lehet, 3,5 százalék körül alakulhat. A stabilizált egyensúlyi mutatók mellett a növekedést segítheti az erősödő fogyasztás, a javuló külkereskedelem és a tartósan magas foglalkoztatottság is. A tárcavezető hozzátette: 

Kockázatot a háború következtében visszaesett ipari termelés, illetve az olyan külső tényezők hordozhatnak magukban, mint a német gazdaság gyengélkedése, vagy a nyersanyagárak kiszámíthatatlansága – fejtette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter a következő időszak legfontosabb gazdaságpolitikai céljai között jelölte meg az egyensúlyi mutatók javítását, a fenntartható gazdasági növekedés elérését és a versenyképesség növelését a gazdaság széles körében.