Ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is - mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül - vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit.
A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és "kettős mérce", ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését. Rámutatott: jó dolog, hogy ez a légi és vízi határátkelésben megvalósult, de mielőbb szükség van rá a szárazföldi határok vonatkozásában is.
Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon
- mondta Zsigmond Barna Pál. Elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. "A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene" - mondta Magyarországra utalva. Úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
Zsigmond Barna Pál szerint a határmenti utak kiépültek, készen állnak a nyitásra, és a teljes csatlakozás a vasúti infrastruktúra fejlődésében is "új dimenziót" nyitna. Aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be.
Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre.
Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak
- húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez "politikusi érv", holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. A migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt - mondta.
Elhangzott: az uniós megoldások a konszenzusról szólnak, és addig kell tárgyalni, amíg megszületik a közös döntés. Úgy vélte, rossz, hogy ezen a téren mindig a kelet-európaiak a vesztesek, ezen kell javítani. Vincze szerint a kérdésben Bulgária "a gyenge láncszem", és Romániának is "fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket".
Zsigmond szerint a schengeni rendszer épp amiatt "recseg-ropog", mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat.
Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk
- mondta. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak a hangsúlyozása is szerepel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.