Ma kezdődik a magyar uniós elnökség

Ma hivatalosan is megkezdődik a magyar uniós elnökség, fél éven keresztül töltheti be az Európai Tanács elnökségét Magyarország. A magyar kormány nevében Orbán Viktor ma Brüsszelben veszi át hivatalosan az elnökséget Alexander De Croo belga kormányfőtől.

Magyarországnak először a 2010. január 1. és 2011. június 30. közötti spanyol–belga–magyar „eutrió” keretében jutott a soros elnöki szerep. Az akkori elnökségi program jelmondata az Erős Európa volt. Az elnökség fő prioritásai közé tartozott a munkahelyek megteremtésének kérdése, az uniós politikák megerősítése, valamint az EU felelősségteljes bővítése is. 

Az idei magyar elnökséget megelőzően Belgium látta el ezt a feladatot, és Magyarországot Lengyelország fogja követni az elnöki székben. 

"Tegyük naggyá Európát"

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége egyszerre jár sok befolyással és kevés idővel. Ám az biztos, hogy elegendő idő arra, hogy a sokszor „Európa-ellenesnek” titulált magyar politika megmutassa: képes egy erős Európáért dolgozni.

A magyar program hét fő prioritást nevezett meg, amelyek között szerepel egy új európai versenyképességi megállapodás elfogadása, az európai védelmi politika megerősítése, egy következetes és érdemeken alapuló bővítési politika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének alakítása, gazdálkodó-orientált uniós agrárpolitika, valamint a demográfiai kihívások kezelése.

Ezek elérése érdekében Magyarország a formális és informális tanácsi üléseket, projekteket, konferenciákat fog szervezni, és hazánkba invitálhatja az EU vezetőségét. 

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége jelentős felelősséggel jár

Az út a magyar soros elnökségig ugyanakkor nem volt kihívásoktól mentes. Az Európai Parlament egyes képviselői több ízben is azzal fenyegetőztek, hogy meg kell akadályozni a magyar elnökséget, mert szerintük megkérdőjelezhető, hogy Magyarország képes-e azt hitelesen ellátni.

Már több mint egy évvel ezelőtt is arra hivatkoztak, hogy Magyarország megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Majd később olyan kritikák is megjelentek, miszerint a magyar elnökség orosz és kínai érdekeket képvisel. Ezekre Kovács Zoltán, a 2024-es magyar elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos reagált. Mint mondta, 

Hozzátette, „az Európai Unió Tanácsának elnöksége jelentős felelősséggel jár, és Magyarország teljes mértékben tisztában van az ezzel járó figyelemmel. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy elfogulatlan közvetítőként szolgáljunk az elnökség alatt, biztosítva az egész unió érdekeinek a védelmét.”

Nehéz időszakban kerül erre sor

A magyar tanácsi elnökségre nehéz időszakban kerül sor: a június eleji EP-választást követően a három legfontosabb uniós tisztségviselő, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke, valamint a külügyi főképviselő személyéről született döntés hatására háborúpárti koalíció jött létre Brüsszelben.

– nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök.

 – fogalmazott a Magy Nemzetnek Kiszelly Zoltán.

A Századvég politikai elemzési igazgatója kiemelte, hogy a magyar kormánynak nem a háborúpárti koalícióknak kell ajánlatot tennie, hanem az európai társadalomnak, amely többségében a magyar kormány álláspontját osztja a migráció, a brüsszeli túlhatalom, valamint a háború és a béke kérdésében. Erre kell felhasználni a magyar elnökséget, hogy ezt a politikai alternatívát hangsúlyosan fel tudjuk mutatni – emelte ki a szakértő.