Ez várható a vasárnapi EP-választások után

Néhány kivétellel vasárnap tartják az uniós tagállamokban az európai parlamenti választásokat, ám az alakuló ülésre várhatóan több mint egy hónappal később fog sor kerülni, az Európai Bizottság pedig még később, az év második felében alakulhat meg.

A mintegy négyszázmillió európai választópolgár június 6–9. között választja meg az új Európai Parlament (EP) tagjait, az alakuló ülésre azonban várhatóan több mint egy hónapot várni kell, az Európai Bizottság pedig csak valószínűleg az év második felében alakul meg. Miután valamennyi tagországban lezárultak a választással kapcsolatos jogorvoslatok, a nemzeti hatóságok jelzik az EP-nek a megválasztott képviselők listáját, ezt követően, július 15-én estig megalakulnak a parlament politikai csoportjai.

Az EP választja meg az Európai Bizottság következő elnökét, akinek személyére a választások kimenetelének ismeretében tesznek javaslatot a tagországok állam- illetve kormányfői. A jelöltnek meg kell szereznie az EP-képviselők abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatását. Ez a folyamat akár szeptemberig is eltarthat. Az Európai Parlamentnek az Európai Unió lakosságszámának növekedése miatt a jelenlegi 705 helyett 720 tagja lesz.

A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése szavaz a testület egészéről. A szavazást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület hivatalba lép, várhatóan novemberben vagy decemberben.