Az EU-elnökség nagymértékben öregbítheti Magyarország hírnevét

Az EU-elnökség nagymértékben öregbítheti Magyarország hírnevét az Európai Unióban - mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott előadásában.

Legutóbb 2011-ben volt elnök Magyarország

Navracsics Tibor kijelentette: sajátos színezetet ad az elnökségnek, hogy intézményi ciklusváltás idején zajlik majd. A június 9-i európai parlamenti választás eredményére tekintettel június végén jelölhetik az Európai Bizottság új elnökét, július elején megalakul az új összetételű Európai Parlament, szeptembertől kezdődik a biztosjelöltek meghallgatása, és november elsején léphet hivatalba az új Európai Bizottság - részletezte.

Felidézte, amikor Magyarország először töltötte be az elnökséget, 2011-ben, az "szokványos szakpolitikai elnökség volt". Más tagországok példája alapján ugyanakkor Navracsics Tibor közölte, a tapasztalatok szerint intézményi ciklusváltás idején betöltött elnökség esetében sem kell "csorbulnia a szakpolitikai ambícióknak".

A miniszter hangsúlyozta: minél kevésbé ideologikus egy elnökség, annál sikeresebb lesz. Sok múlik azon, milyen bizalommal viseltetnek az elnökséget ellátó tagállam iránt; semlegességet várnak el, sokat számít, mennyire tudja kiérdemelni ezt a bizalmat - magyarázta Navracsics Tibor a Magyar EU-elnökség intézményi ciklusváltás idején című, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) által szervezett rendezvényen.

Elnökségi üzemmódba kell váltani

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter rámutatott, a magyar elnökség július elsejével kezdődik, tehát gyorsan kell "kampányüzemmódból elnökségi üzemmódba váltani", és egy éppen felálló EP-vel, valamint "az átmenet kellős közepén" lévő EB-vel kell majd együtt dolgozni.

Menedzselni kell az intézményi átmenetet, hogy zökkenőmentesen történjen, az Európai Unió Tanácsa lesz a stabilitás pontja - hangoztatta a miniszter. Hozzáfűzte, a magyar elnökségnek szerepe lehet az intézményi egyensúly kialakításában az EP-EB és a Tanács hármas viszonyában.

Bóka János kitért arra, hogy a magyar kormány markáns Európa-politikája meghatározza az elnökségi politikát, és mindez "rendkívül kritikus brüsszeli médiakörnyezetben" történik majd, amit szintén figyelembe kell venni. Az Európai Unió Tanácsának politikai iránymutatást is kell adnia bizonyos területeken - jegyezte meg a miniszter.

 - mondta Bóka János. Fókuszban lesz továbbá a védelmi- és biztonságpolitika, a migráció, a külső határok védelme. Azt is szeretnék, hogy "a bővítési lendület a Nyugat-Balkánra is átsugározzon" - tette hozzá.

Magyarország "tisztességes közvetítőként fog eljárni"; "nagyon szigorú szemmel fognak minket nézni, de ha a rigorózusan ellenőrzött követelményeknek megfelelünk, akkor a jövőben a mozgásterünk növekedhet" - közölte a miniszter.

Provokációnak lesz kitéve a magyar elnökség

A kerekasztal-beszélgetésen Navracsics Tibor többek között azt mondta, biztos, hogy állandó provokációnak lesz kitéve a magyar elnökség, hiszen "az EP átlag kéthavonta fogad el határozatot Magyarországgal szemben", és az új összetételű EP-ben is erre lehet számítani, hiszen a támadások élén álló baloldali pártok továbbra is ott lesznek.

Azonban a provokációk ellenére "meg kell tartani a hidegvérünket, vagy, ahogy a miniszterelnök mondja, a stratégiai nyugalmunkat, mert ha be tudnak húzni az ideológiai vitákba, arra rámehet az EU-elnökség" - fogalmazott a miniszter.

Bóka János szerint "egy elnökség nem rúghatja be az ajtót". Úgy jellemezte a helyzetet: sokan azt várják, hogy "magyar alapanyagokból magyar ételeket fogunk főzni, de európai alapanyagokból európai ételeket fogunk főzni, és szórunk a tetejére egy kis pirospaprikát".