Politika

Legfontosabb tudnivalók a júniusi választásokról

Legfontosabb tudnivalók a júniusi választásokról

2024. május 12., vasárnap
Legfontosabb tudnivalók a júniusi választásokról

Június 9-én tartják az Európai Parlament magyar tagjainak, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, továbbá a nemzetiségi képviselők választását. A szabályok nem azonosak mindhárom választás esetében.

 

 

Négy hét múlva, június 9-én tartják az Európai Parlament (EP) magyar tagjai, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, illetve a nemzetiségi képviselők választását.

Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben

eltérő a szavazásra jogosultak köre,

továbbá csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.

 

Hányan tudnak szavazni?

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak. Közülük a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint vasárnap reggelig 28 164-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján.

Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, június 8-án, szombaton lesz a voksolás.

Négy héttel a szavazás előtt 9617-en jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 20 291-en szerepeltek, közülük 17 749-en el is mentek szavazni.

Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának, amennyiben magyar listára kíván szavazni. A Nemzeti Választási Iroda 130 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy

választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 4105-en jelezték,

hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 3390-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.

Emellett választási regisztrációt követően szavazhatnak az EP-választáson azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Akik már korábban regisztráltak, nem kell ezt megismételniük, regisztrációjuk érvényes erre a választásra is. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint jelenleg 126 371 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben.

Azok a határon túli magyarok, akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra szavazhatnak.

 

Hány magyar képviselő mehet az Európai Parlamentbe?

Magyarország 21 képviselőt küldhet az EP-be, a választáson az ország területe egy választókerületet alkot.

A választáson listákra lehet szavazni, a listaállításhoz legalább húszezer választópolgár ajánlására volt szükség.

A Nemzeti Választási Bizottság tizenegy listát vett nyilvántartásba, a szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák:

  1. Megoldás Mozgalom
  2. LMP – Magyarország Zöld Pártja
  3. Demokratikus Koalíció–Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd – Zöldek
  4. Második Reformkor Párt
  5. Mindenki Magyarországa Néppárt
  6. Momentum Mozgalom
  7. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség–Kereszténydemokrata Néppárt
  8. Jobbik – Konzervatívok
  9. Tisztelet és Szabadság Párt
  10. Magyar Kétfarkú Kutya Párt
  11. Mi Hazánk Mozgalom

A települési választásokat Magyarország 3177 településén tartják.

 

Mit kell tudni az önkormányzati választásokról?

A települési önkormányzati választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vehetnek részt: szavazhat 7,68 millió magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, mintegy 35 ezer menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgára, ők mintegy 137 ezren vannak. 

Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérni kell, ha a magyar listákra kívánnak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerülnek.

Aki a szavazás napján nem a lakóhelyén, hanem a tartózkodási helyén (régi nevén ideiglenes lakcímén) akar élni a választójogával, május 31-én 16 óráig kérheti átjelentkezését.

Az önkormányzati és a nemzetiségi választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet, és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

Tízezer lakosnál kisebb településeken úgynevezett egyéni listán választják a képviselő-testület tagjait, míg a tízezer lakosnál nagyobb településeken vegyes választási rendszerben, azaz egyéni választókerületben és kompenzációs listán választják meg a képviselőket. A vármegyei közgyűlések, valamint a Fővárosi Közgyűlés tagjait listán választják.

Az önkormányzati és nemzetiségi választáson indulni szándékozó jelöltek május 6-ig gyűjthettek ajánlásokat. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a települési önkormányzati választáson 47 954 egyéni jelöltet (főpolgármestert, polgármestert, egyéni választókerületi és egyéni listás jelöltet) vettek nyilvántartásba, a fővárosi, vármegyei és települési kompenzációs listákon 7872 jelölt van.

 

Mit kell tudni a nemzetiségi választásokról?

Június 9-én lesz a nemzetiségi önkormányzati választás is, ezt a Nemzeti Választási Bizottság tűzte ki.

Az NVB a 13 nemzetiségnek összesen 2722 települési és 68 területi választását tűzte ki, valamint a 13 nemzetiség mindegyike választhat országos önkormányzatot is.

A nemzetiségi választáson azok a magyarországi lakcímmel és magyar állampolgársággal rendelkező választópolgárok szavazhatnak, akik május 31-ig regisztrálják magukat.

A nemzetiségi választásra 13 069 települési egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba, a területi és országos listás jelöltekkel együtt összesen 14 675 nemzetiségi jelölt indul.

Az EP, az önkormányzati és a nemzetiségi választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek kampányukhoz

nem kapnak állami támogatást. A kampányra fordítható összeg nincs limitálva.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.